Álomsík 5

Álomsík V.

 

Barlangban fény dereng, egy átaludt nappal, és egy éjjel, a lány ébredezik, keze a félhomályban kereste Amor testét, hallotta szuszogását.

Amor, ébren bár de mély álmában az elmúl napot élte, egy szeretkezés és egy menekülés zord emlékeit álmodta, a legszebbet Lerane szerelmének pillanatait, mint mindannyiszor

élesen és lázasan élte át. De most felriadt.

·       Lerane, kedvesem, fent vagy..

·       Igen szerelmem, álmodtál és féltem, hogy rosszat, fogtam a kezed…

·       Veled álmodtam.

·       Éreztem, nyögdécseltél, pont úgy.

·       Szeretsz, engem?

·       Persze hogy szeretlek, hisz itt vagyok veled.

A lány ajka megtalálta a fiú ajkát és egy forró csókkal jutalmazta a szeretlek szót, testük megremeget, akarlak mondta a lány, a fiú bár fájt a lába, de nyomatékul hogy ő is akarja, visszacsókolt, keze elindult a lány feszes feneke felé, és a dombocskáján megállt. Belemarkolt, a lány teste megremegett, érzete feneke feszességét, finomságát. mégis lágy és formás érzékiségét, a vékony szoknyáján át érezte bőre melegségét, a lány remegni kezdett. A fiú csókja annyira elragadta, mélységekből tört elő a vágy, mi most leplezetlen szerelmes nevetéssé, testek fodros forgásává változott.  A  Lány keze is életre  kélt, kalandozni indult, szerelmet melegséget, nyugalmat kért.  Fiú érezte vadságát, és csókja kicsit vadabb lett, lélegzetük szaporább, szívűk majd szétszakította heves testüket,  lány csípője megmozdult, teste kérte, akarj, kelljek, kérjél, mindent a tiéd vagyok..

A lány keze, végigpásztázott a fiú testén. Kezével fejét tartotta, csókja oly heves volt és erős, a fiú felnyögött, élte a lány szerelmes hevességét, kezdte lefejteni a lány ruháit, a lány ugyanígy tett. Minden ruhadarabúktól megszabadultak Amor elfeledte fájdalmát, kezei csukott szemének és testének adtak most világosságot, Lerane odaadó szerető volt, bár még évei nem érték el a megélt húsz telet, de vágya álma segítette átélni a valós vágyait. Keze elérte Amor férfiasságát, keze körülfogta, éles érzés indult a fiúban, oldalra fektette a lányt, keze a lány mellére siklott

teste meghajlott, a derengő fényben látta a lány mezítelen feszes testét, melleit, nyitott sóhajt lehelő ajkát. kezeivel megtámaszkodva, mint egy látomás. talán egy szirén teste,

szép, gondolta magában a fiú. Akarlak mondta a fiú, most kérlek, légy az enyém.

·       Akarlak Amor..

·       Gyere szerelmem….

A lány lassan a fiú férfiasságát magába fogadta, ölelése olyan volt mintha az utolsó ölelése lett volna, lassan felemelkedett a fiú kezei csípőjén és mellén nyugodtak, teste felemelkedett, és együtt emelkedett a lányéval, mind beljebb és mélyebbre. Mint egy folyó mély örvényébe kerültek volna.

 

 

Lassú örvényed elrabolt..

Ajkad varázsa perzselve

ajkamon tombol..

Kérem testedet, adod szívedet,

kérem szerelmed, adod kéjedet..

 

A lány felhúzta a fiút, kezét a tarkójára téve, térdelve szorította a fiút.

·           Maradj , szerelmem ,,, maradj..

·           Jó szólt a fiú elhaló hangon,

·           Egyszerre jó..kérlek,,akarom..

 

Eltörölve  minden félelmet, időt és valós világot, csak egymásra egymásnak élve, élték a pillanatokat, a lány felnyögött, a fiú gyors nyögéssel követte a lány jelzéseit, egyre gyorsabban és gyorsabban követték egymás testének rezdüléseit,

Lerane mélyen és mélyebben süllyedt a fiú férfiasságában,, 

·       Most, Amor gyere , szerelmem

·       Itt vagyok,,,szerelmem..

A barlang falai olyan csodát vezettek a falak visszhangjával a hajnali csendbe, még talán az angyalok is hallottak…

·       Szeretlek Lerane, meghalnék érted,

·       Én is kedvesem, ha kell halok veled, nem bírnám ki hogy másé légy.

Lassan ráfeküdt a fiúra és szuszogva lassan álom kezdte kerülgetni a szerelemtől fáradt testüket. A barlang mélyéről víz apró cseppenéseinek zaja hallatszott, koppanásai lágyak és szépnek hatottak, mintha egy-egy pici kalapács szólna, cseppp csepppp..

 

”””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””

          

Az ablakon koppanások hangja szakította félbe Lerane álmát.

·       Jajj, elaludtam, ez az éjszaka, az- az álom, tiszta hülye egy helyzet, a picsába.

Lassan körülnézett az osztályban, huh,,mondta magában, a fél banda alszik , fel sem tűnt senkinek hogy elaludt, szemét dörzsölve  eszébe jutott az álma,, hmm valami bajom van, és elmosolyodott, lábait megmozgatva érezte, bizsergése még az álom hatása volt.

Jaj,, ez kínos, de mivel senki nem figyelt fel a mozgolódására, arra gondolt, talán álmában nem beszélt. A tanár valami gyomor akármiről beszélt, fel sem fogta miről szól ez az előadás. Esik, szeme az ablak üvegén leszaladó eső cseppeket nézte, elmerengett álmán, hmmm, de szép volt, hogy kéne tovább álmodni.

Most messzebb látott, át az ablakon a szomszéd épületbe, egy másik terem ablakában, egy fiúra. Fejét a kezével támasztotta, látni vélte, hogy a szeme csukva van, alszik ez is, gondolta magában. Na, ez sem tudja, hol van, mint én. De jaj az arca, a reggeli fiú, a kutyás srác. Mintha megérezte volna hogy róla van szó, fejét felemelte és szeműk ebben a pillanatban találkozott….

 

Érzed e hogy várnak,

érzed e hogy vágy vagy,

érzed e, hogy más vagy,

Álomsík titok , e világnak..

 

Folyt köv...