Ahogy az élet fésűl

pepo•  2013. október 24. 20:40



                                    Ahogy az élet fésűl
                    

Kényelmetlen az élet
nem lakájos ez a kor sem,
felfelé a lépcsőn
félúton valahol.
De ha nem is kérem
szememben fény gyúl
kezed eléri arcom
elfeledem bánatom.

Megfésülsz minden reggel
ruhám rám adod,
csókod sosem búcsú
percek lázadnak
ahogy az ajtót
magamtól bezárom.

Az évek már nem vágják hátam
elfeledtetted sorsom
csak mosolygok ott is
ahol megremegett lábam...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2013. október 25. 19:28

köszöntem:)

Molnar-Jolan2013. október 25. 13:54

....

Kicsikinga2013. október 25. 13:47

Gyönyörű!

Steel2013. október 25. 10:46

"Az évek már nem vágják hátam
elfeledtetted sorsom
csak mosolygok ott is
ahol megremegett lábam..."

De gyönyörű!

Törölt tag2013. október 25. 05:34

Törölt hozzászólás.

beam2013. október 25. 04:29

Jó nagyon!

skary2013. október 25. 04:22

nah?