Ablaknak szegezve

pepo•  2011. július 7. 21:19

Ahogy rohan a szél
ablak állja útját
szemem vájná ki kezével
úgy
ahogy varjú
pusztult állatnak
vizes árok partján.

Rám kiállt
gyere
állj ki elém
tépném ruhád
ahogy a farkasok
beteg szarvas
lágy zsigerét.

Kezem kilincsen
torz arcom
készen hogy ordítva
magam hergelve
vele szálljak szembe.

De ahogy arcom keze éri
hűs mint a hajnali nyár
benne eső cseppek
lemossák haragom
szemem sem vájja
tépetlen marad ruhám
elhalkul szava
csak olyan hirtelen harag
mi erejét mutatta
a megrepedt ablakon át.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

starlit2011. július 9. 08:39

jaj, most erre mit is írhatnék...

jó, szemléletes életkép...

mezeimarianna2011. július 9. 06:19

gratulálok...sokak érzéseit foglaltad versbe...

sarandisziszi2011. július 8. 13:07

hmm...tombolj egyet!

Mamamaci402011. július 8. 12:38

küldtem két elefántot...erőt visznek!

njzsike2011. július 8. 12:07

Szép, szép, szép...

narnia2011. július 8. 05:54

csörr

pepo2011. július 8. 05:32

skary:)

pepo2011. július 8. 05:32

kalitka...

pepo2011. július 8. 05:32

prokito....

pepo2011. július 8. 05:31

Pilla,,

pepo2011. július 8. 05:31

zotya..

skary2011. július 8. 04:28

széép :)

kalitka2011. július 7. 23:13

Csaba...
''csak olyan hirtelen harag''
...

prokito2011. július 7. 22:45

''tépném ruhád
ahogy a farkasok
beteg szarvas
lágy zsigerét.''

Pepo, ismét egy megrázó kép! Szép estét!

Törölt tag2011. július 7. 21:46

Törölt hozzászólás.

zotya682011. július 7. 21:33

''...De ahogy arcom keze éri
hűs mint a hajnali nyár
benne eső cseppek
lemossák haragom...''

dühösszomorúságosanszép