Tavi pirkadat - Lakeside Sunrise

Lakeside sunrise

Maybe, this pink morning will bring me peace,
by opening border over my lifetime,
maybe these light blue clouds will build
a straight stairway, to homely love-star, 

maybe, my twin flame wait calling me, behind
the sunrise, at the end of timeline,
maybe he fills in the missing feeling in my
joyless, long since broken soul's ripped, half part.

Surely, this lakeshore watches my sorrow
of winter emotions - frost-bitten flow of
Time shows me paralyzed waves of my story - 

and surely, I stand only - helplessly foolish,
who lives in an other world's cool dreams,
is blind to see, how her life could be so lonely...?!



*


Tavi pirkadat

Talán e viola reggel, mi elhozza 
békém, ha létidőm határát kibontja,
talán e ködgomolyag halványkék tornya
lesz a boldog otthonba csillag-lajtorja,

talán ikerlángom ma vár, ő hív távol, 
a pirkadat mögötti végállomásról,
talán a törött én szomorú, szétmállott
térfelén betölti rég őrzött hiányom.

Bánatos téli hangulatom a tópart
figyeli, biztosan, Időm fagyott folyam,
sorsdrámám megbénult hullámát idézi,

állok csak, valóba' - elveszett ostoba,
ki egy más-világ klassz álmát - ott, álmodja,
s nem érti, magánnyal sorsa - itt, miért kísérti...?!





/saját vers saját fordítása/