Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szonettkoszorú 7.
pauleve55• 2014. február 12. 00:16
Elhagyatottan, csodára se várva,
sötétben a kínjaid elbújtattad,
s rád szállt a világ ítélete-átka,
mert beleégett léted foltja zavart
okozott a Gonosz ámító, varázs
díszlete közt, s a vadászat egyforma,
akárhol is éri el áldozatát,
és az egybemosott idő naponta
vad látomását eléd vetítette.
"Selejt válogatásra" terelt, holtra
rémült szellemed múltadban járt, s tested
elájult otthon, a kisbolti sorban.
S Te elhitted - amíg élsz, meg nem érted,
mit rejt a Párkák titkos szövedéke.
pauleve552014. február 12. 10:30
@skary: ja, ja
pauleve552014. február 12. 10:30
@Sea: :-( igen, úgy fogta fel, mint megváltoztathatatlan sorscsapást - pedig ma már tudjuk - ez poszt-traumás-stressz betegség volt...kezelhető, gyógyítható.
Hálás vagyok a figyelmedért, köszönöm.
Törölt tag2014. február 12. 08:12
Törölt hozzászólás.
skary2014. február 12. 04:39
jah