Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Megjelölve
pauleve55• 2013. november 26. 02:35
Még látom múltbéli arcomat, mikor
a harag vörös lepellel betakartés démoni halotti maszkján vicsortmázolt sértődött, ócsárló szavakkalteli szám köré förtelmesen, látom ahogyan fájdalmam kínja feketegyűlöletemmel gyalázta szét álmom,tomboló dühöm öngyilkos fegyverepusztított bennem, síró gyermek énemlealázottan elégtételt vennikövetelt bárhol, bárkin míg sötétenvágyódva kívánt őrülten szenvedni! Drámám mementóját szemem előtt látom, mielőtt ítélnék magamon vagy máson.pauleve552013. november 26. 18:56
Ilikém, jól látod. Ez a szembesülésről szóló lecke... túljutottam rajta :-)
bakonyiili2013. november 26. 15:20
Kedves Éva!
Ez nagyon nagy felismerés, továbblépés! A JÖVŐBE!
Gratulálok, megismerve verseiden keresztül! Szeretettel: Ili
Törölt tag2013. november 26. 12:45
Törölt hozzászólás.
skary2013. november 26. 04:14
...
mezeimarianna2013. november 26. 02:38
nem jó ilyet látni beleborzongtam...