Majdnem Mikulás vers

pauleve55•  2013. december 6. 17:18

Akkor még minden tél szép volt,

amint ránk fagyot kiáltott

a szikrázó éles égbolt,

bent német brikett parázslott

 

az izzó vasajtó mögött,

s forró cserepek ápolták

kezeimet, mikor vörös

kínjával a fájdalom járt 

 

széthógolyózott kesztyűmben,

hószünetbe dermedt suli 

helyett kis szánkómba ültem

be, s anyám szuszogva húzni

 

kezdett a közértig s vissza,

s öröm lopózott a percbe, 

csak később lett kristálytiszta

szakadt, hasznavehetetlen

 

cipőjének fázós képe,

izgága várakozásban

hajszoltam a napot, s félve

hittem a jó Mikulásban,

 

listát sok-sok édességről

körmöltem, s jóval azután

tanultam csak meg a szénből

szökő álmos, langy délután

 

égig érő vételárát,

közös sétára várt Zugló,

indultunk, megszokássá vált

program, anyám a kapuból

 

kesztyűjéért visszaszaladt, 

s nem tudtam apró szobánkban 

ennyi ideig mi tarthat,

de széltől pirospozsgásra

 

csípve, boldogan trappoltam,

s a csöndes utcákban mérges

házőrző kutyák hangosan

ellenezték vígkedélyes

 

jöttünket, s a félhomályos

puha otthon csodát rejtett

este hazaérve, már ott

várt, ahogyan beletette

 

- saját kézzel - a Mikulás

csokijait papucsomba, 

s talán egy kicsit bosszús, ám

mégis elégedett voltam,

 

amiért most sem sikerült

tetten érni Őt, de ma már

értem, kapunkból vissza, kesztyűt

hosszan keresni, miért ment anyám.

 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2013. december 9. 08:53

Törölt hozzászólás.

pauleve552013. december 8. 10:28

Kingácskám, köszönöm :-)

Kicsikinga2013. december 7. 18:37

Nagyon szép!

pauleve552013. december 7. 17:52

:-)

Mygan2013. december 7. 12:52

:)

Mikijozsa2013. december 7. 09:38

Ez alkalomhoz illő, és szép

pauleve552013. december 7. 09:29

Köszönöm :-)

Ernest2013. december 7. 01:33

Szép lett! Érdekesen írtad meg, gratulálok!
Üdv : Őrni

pauleve552013. december 7. 00:39

:-)

Molnar-Jolan2013. december 6. 17:29

Nagyon bensőséges, szép vers.