pauleve55 blogja

Vers
pauleve55•  2015. március 14. 20:51

On silent strand... - Hallgatag partszakasz...

http://en-vagyok09.webnode.hu/news/a20-o n-silent-strand-hallgatag-partszakasz/

 


On silent strand...

I used to go walk all alone,
on silent strand behind the vision,
where the matrix falls apart,
appears the real face of life,
across my mind the Styx billows, 
border river of clear repose
wash my failures onto white-clean,
a fallen angel cries inside me,
wounded hope and broken faith
follow me through the dreary days, 
I'd like to leave my fate on boat, 

Charon, please, come and take me Home!...

...my voice echoes over the water,
nothing but stillness hears my prayer.

*

Hallgatag partszakasz...

Így szoktam járni mindig egymagam
a látomás mögötti partszakaszt,
ahol a mátrix képe szétesik,
a lét valódi arcát felfedi,
határain a tiszta béke int,
elmémen át a Styx hullámai
fehérre mossák bűneim, tudom,
egy angyal sír belül mert elbukott, 
széttört remény, és sérült bizalom
kísérnek át sok szomorú napon,
ladikba hadd pakoljam sorsomat,
Charon gyere, kérlek vigyél Haza!...

...hívlak, ám a víz fölött csupán az
ekhó gúnyolja elhaló imám.







/saját vers saját fordítással/

pauleve55•  2015. március 9. 00:06

Time is fair... - Megbízható Idő...

Tanka-forma kísérlet egy játék kedvéért :-)




Time is Fair

Time is always fair
when brings or takes away, 
neither the best, nor the worst 
of days don't stay no longer,
than they all must to remain.

*

Megbízható Idő...

Megbízható az 
Idő, bár hoz vagy elvesz,
legjobb s legrosszabb
napjai sem maradnak
tovább, mint amíg muszáj.






/saját vers saját fordítással/

pauleve55•  2015. március 8. 16:39

Lack of You - Hiányod


http://en-vagyok09.webnode.hu/news/a18-l ack-of-you-hianyod/


Lack of You

I hopelessly miss You,
when smooth spring breeze brings 
fragrance of love, Nature's 
rebirth is cheerfully jingling
in immortal creation;

I painfully miss You,
when young summer sings hot song
of fertile nighttime dreams,
and life's dance follows joy,
as if it would be never ending;

I desperately miss You,
when long autumn evenings
show the sad sunset of mine,
and tired Earth is changing
her rich-grown day's crop to foggy dark;

I endlessly miss You,
when parts of twin-flames embrace
to become completely one,
in sorrowful squeeze
of winter snowdrift's icy arm.

***

I timelessly need You,
we'll meet in another time, 
in a parallel universe, 
under bright heavenly stars,
unchanged fates in reborn new lives.

*

Hiányod

Reménytelenül nélkülözlek,
ha a szerelem illatát hozzák halk 
tavaszi szellők, a derűs természet 
újjászületése csilingel lágyan,
s az élet örök teremtésre ébred;

Fájdalommal nélkülözlek,
mikor az ifjú nyár énekli forrón
termékeny éjszakák káprázatának
dalát, s a lét boldog örömtáncot rop,
mintha véget soha nem érne vágya;

Kétségbeesve nélkülözlek,
ha szomorú naplementét tükröznek
a lomha őszi alkonyok, és sötét
ködre cseréli a fáradt Föld bőven
termő napjának megérett gyümölcsét;

Határtalanul nélkülözlek,
mikor tépett ikerlángok egymásra 
találnak, ha mindhiába a télbe
dermedt hóviharok vad szorítása, 
- ép egésszé ölelkeznek a részek.

***

Hiányod időtlen,
egy új tér-időben majd találkozunk,
egy párhuzamos univerzum fényes,
mennyei csillaga alatt, hol sorsunk
változatlan, ám újszülött az élet!






/saját vers saját fordítással/

pauleve55•  2015. március 5. 20:27

honvágy

...magamra hagytál már látom
a csodádra hiába várok
szétcsúszott hétköznapokon 
tériszonyom egyensúlyozom 
számból hullt szavakon ólom
mint szakadékba zuhant sólyom
hidegfrontokon araszol 
a nyűgös élet kérlek hallod?
ne hagyj el nélküled félek...
...mindent odaadtam látod
cserébe megkövült hiányok
húznak a mélybe sodródom
csípős füstszagú alkonyokon
télvégi újrakezdést hoz
hiába pár izgága fényfolt
menekül a fáradt szándék
hozzád könnyen hazatalálnék
otthon látlak?! ugye vársz majd...

pauleve55•  2015. március 3. 13:01

Ugo Foscolo - Az Este - Alla Sera

Meghatóan szomorú emberke volt ez a száműzött költő, jó hogy megtaláltam, egészen a szívemig ér!

http://en-vagyok09.webnode.hu/news/ugo-f oscolo-az-este-alla-sera/


Ugo Foscolo - Az Este

Talán, mert a halálos csönd Te benned ölt 
testet, nekem oly kedves vagy, jöjj el Este!
Mikor körülhízelegsz, a derűs szellők,
s a könnyű nyári felhők boldoggá tesznek,

ha a messzi Univerzumon visz távol
havas égi szférák nyugtalan sötétje,
Te mindig leszállsz, ha szólítlak vigyázol,
szívem választott útját véded gyöngéden.

Kószán vándorló gondolatom lábnyoma 
az örök semmibe vész; s bár ez a tűnő
idő elfut közben, ám a fájdalommal

együtt menekül, s gondoskodik a bűvös
gyógyításról; s míg a Te békéd megóvja, 
alszik a harcos szellem, ki bennem üvölt.

*

Ugo Foscolo - Alla Sera

Forse perché della fatal quiete
tu sei l'immago a me sě cara vieni
o Sera! E quando ti corteggian liete
le nubi estive e i zeffiri sereni,

e quando dal nevoso aere inquiete
tenebre e lunghe all'universo meni
sempre scendi invocata, e le secrete
vie del mio cor soavemente tieni.

Vagar mi fai co' miei pensieri su l'orme
che vanno al nulla eterno; e intanto fugge
questo reo tempo, e van con lui le torme

delle cure onde meco egli si strugge;
e mentre io guardo la tua pace, dorme
quello spirito guerrier ch'entro mi rugge.         







/saját fordítás/