Hozzád száll... My bird flies... Mon oiseau vole..

pauleve55•  2016. augusztus 1. 10:56



Hozzád száll a madaram




A tiszta lélek szabadon száll,
mint egy fényesen ragyogó madár,
nincs idő és nincs távolság,
kedvesem, 
létezésünk titkát 
feloldja végül az örök igazság.


*


Egy szárnyaló vágyat küldök hozzád,
nézd, ahogy a vándor albatroszom
repül a mély kék óceánon át,
ősi elhagyatott hajóroncsok
 
vízi moszattól zöld fedélzete
nyújt neki pihenőhelyet, könnyű
hullámzás fürdeti tollát csendben,
őrző napfény kíséri gyönyörű
 
útján, amíg hozzád megérkezik 
végül egy gyengéd illatos széllel,
nézd, ahogyan partodhoz közelít,
s leszáll vízmosta fehér szirtjére,


fogd el e légies hangulatot
mielőtt elszökne, tartsd gyöngéden,
mintha ölelnéd az én alakom,
vigyázz rá, éterien törékeny,


óvatosan fogd, védő kezeid
közt tartsd, hallgasd mit suttog, a lelkem
küldi vele közös rejtélyeink
misztériumát a zenit felett,


saját szívdobogásom ver, lüktet 
odabent a tolltakaró mélyén, 
az én érzésem lángjai tűnnek
elő madárszemeim tűz-fényén,


emlékeztet, hogy a lelkek egyek,
mindig, örökre, elkülönített 
életek útjain át keresnek
derengő emlék-jeleket, ismert,


de feledett visszhangok üzennek
az idő tépett mintázata közt,
újra, a lét folyamán emlékezz,
el ne feledkezz a kötelékről,


ne feledd, ajándék ez a madár,
értékes álom-üzenet tőlem,
halvány deja vu, rózsaszín talány,
életutadon elkísérő jel,


hogy mindig gondolj arra a messzi
szőke dalra, ha pompás albatrosz 
száll a fejed felett az éteri
kék, fenséges ég mélyén valahol.
 










L'âme pure vole librement,
comme un oiselet glamour,
pas de temps, pas de distance,
mon amour,
notre existence
se dissout dans vérité finalement. 


*

 


I send a bird to you,
look, as my albatross
drifts across oceans' blue
distance, sleeps on sea-moss

covered timeless shipwrecks,
bathes her feathers on light
ripples under old decks,
sun rays guide her long flight

through blue heights, until she
arrives in fragrant whiff,
look, as she nears your sea
shore's water washed, white cliffs,

capture this airy mood
before she would escape!
hold gently, as if you'd
embrace my fragile shape,

hug with defender arms,
listen to her whisper,
my soul conveys the charm
of our common secrets,

my heartbeat throbs under
feathers' white blanket, my
frail emotions' amber
is shining in bird-eye,

to forever remind,
that souls always unite,
through separated lives
search for familiar signs,

find each others' echos
in time's confused pattern,
remember in life-flow
to guard your found lantern,

remember, this bird is
my soul's precious gift,
deja vu, toned light pink,
never forget to think

of your faraway blonde,
when an albatross flies
over your head, beyond
the sublime, ancient skies.





(Saját francia-angol eredeti saját fordítása)

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pauleve552016. augusztus 2. 10:08

@Rozella: Rózám, elmondhatatlanul hálás vagyok, amiért nem felejtettél el. Köszönöm!

pauleve552016. augusztus 2. 10:07

@skary: Rendben! :-DD

Rozella2016. augusztus 1. 11:42

.." feledett visszhangok üzennek
az idő tépett mintázata közt,
újra, a lét folyamán emlékezz,
el ne feledkezz a kötelékről,"

Szépséges, megérintő vers. Egészen beleringatott egy törékeny, misztikus, sejtelemes hangulatba... Jót tett nagyon! :) Ölelésem!

skary2016. augusztus 1. 10:59

Ok majd gondolok :)