Patakiadii versek

1.

Diadalra vértezet, minőségre ékezet, védelemre értelem, tapasztalatra vélhetem, zengésre érzelem, méregre igézem.

Dallamra kenhetem, sejtésre léptetek, kendőzetlenre világosul, szaglásra módosul, a jöttek látva szemeztek, csillogást émelyegtek. Tükröket nyitottak, mérget mézzel itattak, s jövőbe látták a múltat, mégse ingáztak a múlt arcában; jelenlétük melegsége a jelen tevékenységükbe társult.

A társuk az ismeretlen, múltjuk kérhetetlen, tudásuk ismert, látszatuk képzelt, területük valós, káprázatuk tartós, mégis a csendben jártak és keltek.

2.

Reménynek gazdája, romlásnak ábrándja, erényben dúdoló, hevességében romboló, nyomás gyakorlásba kérkedő, de nyelve igázásra népkeltő?

Jóságot hirdető, ám felszínében égre törő? Jelensége álcázott, hogy a közjó megmaradjék, mélységében pedig a gőz gonosz rejtőzik? Igazság számára hazugság átáramlása, tudása pedig addig telepszik, amíg az irányítás kezébe rügyezik?

A vezető, akinek példája az összeugrasztás, mit sem az összetartás, ne várjon ám fényes jövőt, miközben a mérget eteti, mert a végén ugyanaz a forgatókönyv ékesíti majd a halála pillanatában is.

3.

Gyermek, aki brekeg, idővel kürtként szólaltatik fel népe előtt, csendes jelenségként és gyenge jellemként ismertetik, holott a tudás két arculata mozdul meg szívén és lelkén.

Szeme ragyogása nem félelmet keltő, sem harcot hirdető, de mégis bele ál a harcba, hogy ismertesse tényként a valós természetét az emberi létnek. Az emberek eleinte rá se néznek, mert ismeretlen számukra az álcázottság, ezért álcája lesz a tisztaság.

A forradalom itatása a folyamat áramlásában olyan, mint az édesség sóval és borssal; a nehézség ott kezdődik, hogy az emberek kétségben állnak az ismeretlennel, így az egyetlen megoldása az lesz, hogy hagyja járni és kelni a népet a jelenlétében.

4.

Megadni nem egyenlő a megadással, méltatni a méltányosságot tényszerű és nagyszerű, ha működik a megélés, ennek ellenkezője a visszaélés.

Aki népét igazítja, annak minden cselekedetében megélése lesz a visszaigazolt gazdagságra, amely a tükröződés teljességében visszacsatolásként kap a gazdaságra. Ha a gazda jól érzi magát a testében, akkor odaadás szellemében is megnyilvánul, így összhangban méltó lesz a cél adta címre.

Minden szó egy szó, minden cselekedet az egyért él és növekszik, ha valós a gondolat, akkor a teremtés is zamatos és élénk lesz.

5.

A jövő szépsége mindig a rügynek a jelenébe építhető és formálható. A diadal akkor dicső, ha előtte ismeretlen volt a nép számára.

A remény akkor építhető, mikor számottevően bizonyít a gazda a gyermeke jólétéért, a szeretet akkor építhető, mikor minden elveszetnek látszik, ekkor a feladat már odaadás tényszerűségéből rajzolódik ki, így mikor a kicsi megérti a nagyot, úgy a nagy is felismeri a kicsiben az akaratot.

A megmozdulásunk alapja lépcsőzetesen épül, ezért is formálható. Ha a félelem fenyegetne, hát ismerd meg és lépd át a határt, hogy aztán megéld határtalanságot!

Pataki Ádám (2026.01.03)