Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nap
patakiadii• 2025. január 11. 22:43 • olvasva: 103
Napkorongnak szárnya égnek bája.
A nap szívében mindennek közepében, termő létrája ügynek rája járja.
S a föld mossa körbe a nap melegében, emlő táplálja fényes csillagom meg-meg áldva.
Terméke zöldülő és őszülő porból termő zendülő, iránya állva járva ismeretlen helyeket tárva várja.
Omló hegyeket zárja barlangokat nyitja, ha fújj akkor éltet s ha fogan akkor élek, van hogy táncol akkor napokig leláncol.
Ékes ölelésével gyógyító melegével léptetet gyengéd fényével felébreszteni látszó láncolatból.
Tengő tündöklésével meghív melegébe, hogy látva lássam eredő eredetét.
A tisztás fojtó párája eltakarja forró forrását, foltokban látszódó kétségem részegítve telitő.
Ahogy közelített a tisztás tisztává vált és ölelő keblével szívem egész áradó folyóként nyílott meg melegének egységében.
Pataki Ádám (2025.01.11)