paletta blogja

"Árva addig nem leszel soha,
míg nem hagy el az Ő mosolya.
Ha félreért az egész világ,
üvöltve kész követ dobni rád,
Ő követ rád még akkor sem vet,
mert mindenkinél jobban szeret!"

...a mai világban nagyon sok gyermek nem így érzi!!!!!!!!2011. évben íródott...

...Egy kis prózával kezdem a költői hajnalok leírását:):)...nap mint nap erre ébredek!...

 Hajnal van. Az ablak előtt a sok fa tele kis muzsikusokkal!!!...úgy hajnali fél négykor az előénekes megadja a hangot,rákezd a sok rigó,variálja,kifütyüli magából a hajnalhasadást...elindul zörögve az első villamos is,még ég a villany a kocsikban,de kelet felé már világosodik az ég alja..pár perc...a koncertnek vége...jöhet a reggeli!...surran a rigó a szásszorszépek között fényes feketén,sárga csőre birizgálja a guruló göröngyöket.......hoppp...megvagy!!!!..már mint a reggeli rigóéknál...találd ki ,hogy mi az??????

Néhány fagyos levél meg egy kevés
porhó: a gyalogút tétován kanyarog
a sírkövekig és hírtelen véget ér.

Hatszui Siuje japán költő haiku versének fordítása...Élt 1900-1982

...a régi hangulatot megőrizte Gvadányi József, aki 1790-ben írta ezt a verset: "Hortobágy"

"Egy jó forma legényt találtam egy tanyán,
Zsíros ingben heverni a bundán:
Hátán vólt juh börbül fekete katzagan,
Egy pár kérges habdák a két lába szárán.

Míg a lovam fűbe kötöttem pányvára,
Akasztott egy bográts húst a szolga fára
Me borsolta, s veres hagymát metszett arra.
Kért: hogy amíg meg fö,üljek a szalmára.

Egy szép fejér tzipót, olyat mint kalátsat,
Tett a bundájára.Fogta a bográtsot,
Egy jó rázást tévén, de ilyet ki látott?
Magamnak is szemem meredt volt, s szám tátott.

Mert ez egy rázással, melly hús volt a fenekén,
Egybe felül esett,vala a tetején.
Egy darabotska is földre le nem esvén,
Tsudálkoznom kellett a gulyásnak tettén.

A melly felölröl esett az allyára,
Nyers vala egészlen,alig érte pára:
A felsö mely esett ennek a hátára,
Jól megfőtt,úgy tetszett, hogy nézek rózsásra.

Monda gulyás, Uram! immár lehet enni.
Ezen pásztor étel tetszésére lenni
Fog reménylem,azért abból tessék venni.
Itt van a tzipó is azt is meg kell szelni.

Jobb ízűt életemben én ennél nem ettem,
Sokat evén abból majd meg betegedtem.
Azért a kulatsot kápáról levettem,
Ezen jó szakátstsal ki üresítettem. "

érdemes a régi helyesírást is észrevenni:):):)...jó bográcsolást kívánok mindenkinek a nyár folyamán!!:):)...

...a mai világban is érvényes ez a kis idézet..

"Árva addig nem leszel soha,
Míg nem hagy el az Ő mosolya.
Ha félreért az egész világ,
Üvöltve kész követ dobni rád,
Ő követ rád még akkor sem vet,
Mert mindenkinél jobban szeret!"

Könnyes szem...kevés szó...megiszom a teám..
búcsúként ölellek, szeretlek én MAMÁM!