Szerelmes vers a bolondszerelemről

stapi•  2019. augusztus 9. 18:58

Szerelmes vers a bolondszerelemről

 

Ó, mily ostobán munkál bennem,

megannyi hangya túr; csíp, szaladgál

tengernyi bánat, míg a mennyben

cirmosra derül a látóhatár.

 

Két szemem vak, csak befelé látok,

nem veszem észre, előttem árok,

keserű öröm, édes bánat,

napsugárfényű kedves árnyad.

 

Szerelemféltő harácsolás,

cellára nyíló vasajtó rése,

levelem végén végső vonás -

Bolondszerelmem múló egésze...

 

Tán csak érzem, mégis remélem,

cukros álom édes zenében.

Tetten értetek Ámor nyilával,

megbirkózom az égi bikával!

 

2019. augusztus 9.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2019. augusztus 10. 14:27

@BakosErika: @Mikijozsa: Köszönöm szépen, hogy eljöttetek! Örülök, ha tetszett. :)

Mikijozsa2019. augusztus 10. 11:46

humoros nem humoros, van benne melodráma is de mert "édesbánat" nem kell majd mint sebet - elvakarni, azt a szerelemszekerét neki! :) nagyon tetszett, gratula

BakosErika2019. augusztus 9. 19:41

Rímes, míves szerelmes vers. :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom