Szegényvers a szegénységről

Szegényvers a szegénységről

 

Szegény vagyok, szegény lettem,

hisz burokban nem születtem.

Szegény volt már apám, anyám,

csak adósság csüngött nyakán.

 

Eladnám a szegénységem,

ha okosan forrna vérem...

Tán megvenné azt valaki,

kinek esze időszaki!

 

Á, de mégsem... Kell az nekem!

Boldogságom abba vetem.

Hisz a rózsám is egy senki,

most is szegényversem zengi!

 

Holnap megyek én a paphoz,

s házasságban érek parthoz.

Mivel hű volt eddig hozzám,

szegény hajlékomba hoznám.

 

Akkor aztán szegényen is

gazdag lennék én, igenis!

Ahol egynek van mit enni,

a kettő is meg tud lenni.

 

Egy nyomorból így lesz kettő,

sőt, idővel tizenkettő!

A szeretet mindent elbír,

fel-feltör majd, mint a gejzír.

 

2021. március 29.