Őrület

Vélemény
stapi•  2018. szeptember 13. 07:01

Milyen az ember? 2.

Milyen az ember? 2.

 

 

            Történt egyszer, – mert bizony, a dolgok megtörténnek! – hogy emberszerető ember született, mégpedig úri körökbe. Ki kell emelnem, hogy itt az „úri körök“ nagy betűkkel szerepelne, ha ennek az úri körnek minden tagja Úr lett volna, a szó nemes értelmében. Sajnos nem így volt... Kizárólag ez az „emberszerető“ Ember volt hajlandó alászállni a fellegekből, hogy meglássa, mi van idelenn.

 

Nagybirtokot örökölt, melynek egy kis része épp a mi határunkban volt. Nem mintha az örökség lenne a lényeg, de ez a kiindulópontja pályafutásának. Ez a „Valaki“ másként gondolkodott, mint elődei. Képes volt atyai birtokát úgy kezelni, hogy az már aztán „igazán felháborító“!

 

            A nélkülöző emberek aránylag nagy csapata „szállta meg“ a kastélya udvarát, és levett kalappal köszöntötte, majd pedig előadta bánatát: „Kifogytunk a búzából, élelemből. Nem tudna az úr egy kis előleget adni, a következő év kontójára?“

 

Hmm... Zöld búzára kártyázni? Elég ostobaság, nem? Ki tudja, mit hoz a jövő? Vajon tényleg olyan ostobának nézi ez a nép az „urát“, hogy az egy bizonytalan jövő évi termésre bízza a saját kincstárát?

 

Vadászkalapját hátratolva, egyszer s mind kíváncsian és „gúnyosan“ megkérdezte:

 

            – Nem volt termés? Nem volt aratás az idén?

 

De a kérésüket teljesítette. Mindenkinek kiszállíttatott annyi gabonát, amivel kihúzhatták az évet.

 

            Aztán jött a következő év, s abban az aratás. Bizony, megemlékeztek a múltban mondottakra, és a csépléskor a zsákok életre keltek, és vándoroltak. Az Intéző úr nem győzte a tekintetét folyton más irányba fordítani. Aztán, amikor már nem volt más irány, kiadta a parancsot a kocsisnak:

 

            – Jóska! Otthon maradt a pipám! Fordulj vissza!

 

Elmúlt az aratás, mindent betakarítottak, sőt, a talaj is elő volt készítve a következő évre, lehetett vetni. De még hátra volt az elszámolás, az év lezárása. Az Intéző úr – hóna alatt valami paksamétával – bebocsátást kért a Nagyságos Úrhoz.

 

            – Naccságos úr, meghoztam a kimutatást...

 

Bejelentését nagy csend követte. De ebben a csendben olyan dolgok történtek, aminek a leírására nem vagyok képes. Azt csak valódi író tudná lefesteni. Ugyanis az égvilágon semmi nem történt, csak a Nagyságos Úr állt fel, és nézett az Intézőre furcsán villogó, éjfekete szemével, és valami eddig ismeretlen fény táncolt benne. Ha ott lettem volna, talán „szeretetfénynek“ írnám le, de nem voltam ott.

 

A hosszú csendben szinte elolvadt a hatalom és az alárendeltség; az Úr és szolga; az Ember és a törékeny test...

 

            – Olvasd fel, kérlek! – hangzott a parancsoló, mégis leereszkedő, emberségből épp most vizsgázó hang.

 

És felolvasásra került minden kiadás és bevétel, munka és intézkedés, tény és szóbeszéd... S némi töprengő csend után az Intéző úr még hozzátette:

 

            – A tiszta haszon: 2 fillér.

 

Újabb csend, újabb kínos várakozás... De végül az is elmúlt.

 

            – Szép. Szép!!! – hangzott a válasz. – Nem is igen vártam többet a kiskertemtől.

 

 

2018. szeptember 13.

stapi•  2018. január 10. 22:25

Farsang 2

Farsang 2
(Mátyás(s)ok(k)

Kivonult az utca népe
örömtáncot járni,
maskarába öltözködve
lehet arcán bármi.

Eldugottan vigyorogva
nem látszik a bája,
siketítő zene fedi,
mit motyog a szája.

Csak egy fejet nem takar be
ünnepi ruházat,
neki ez a viselete
hétköznap, vasárnap.

Ő is ugrál, mint a többi,
nagy különbség nincsen,
az se számít, hogy sok pofa
heherész a nincsen.

Mátyás király a jelképe,
s ez a szíve vágya:
Meleg étel, meleg szoba,
benne saját ágya...

De nem lehet, mert az ember
ember ellen támad,
nem azon van, hogy jobb legyen,
inkább tákol vádat.

Amit tett, most másra keni,
enyves kezét rázza,
hétárbocos tengerjárónk
menten megcsáklyázza.

Sunyi módon emelkedik,
s mindjárt rendet tenne,
közben egyre takarózik,
ne látsszon a szennye.

Így megy ez már reggel óta,
nagy a zsivaj, lárma...
Így aztán a Mátyásoknak
mégis pad az ágya.

2018. január 10.

stapi•  2018. január 10. 10:33

Farsang

Farsang

Kivonult az utca népe
örömtáncot járni,
maskarába öltözködve
lehet arcán bármi.

Eldugottan vigyorogva
nem látszik a bája,
siketítő zene fedi,
mit motyog a szája.

Ő is ugrál, mint a többi,
nagy különbség nincsen,
csak a ruha másik fele
heherész a nincsen.

Mátyás király utánzata,
koronája sincs még...
Levitézlett urakat vár,
hátha odavinnék,

hol a tetem kibelezve,
terítéken fekve,
a dögevő sakáloknak
oszlik tetszelegve.

A bűz felé táncolgat ő,
s mindjárt rendet tenne...
Közben egyre takarózik,
ne látsszon a szennye.

Így megy ez már reggel óta,
nagy a zsivaj, lárma,
pedig sok-sok csendes őrült
jobbulásra várna.

2018. január 10.

stapi•  2018. január 9. 14:54

Farsangolló

Farsangolló

Nagykanállal eszik a nép most még.
Tele vályú, benne sok-sok moslék.
Az akolban tör előre válla...
Nehogy holnap felkopjon az álla!

Hitegeti a szomszédok szemét,
álarcot húz, takar fejet, vesét.
Rikoltozik: "Nem jó ez a banda!
Rosszul húzza, gyalogoljunk rajta!"

Karneváli színes forgatagban
a zeneszó folyik nagy patakban.
De ha virrad, s feljön a szép hajnal,
a színpad is tele lehet bajjal.

Az elűzött muzsikások helyén
újak fújnak takarodót, hetykén.
A sipkájuk bojtja libben, lobban -
Kiskirály sem csinálhatja jobban!

2018. január 9.

stapi•  2017. november 16. 12:40

Fejfájás

Fejfájás

 

Kórházban:

 

              – Doktor Úr, fáj a lábam!

              – Önnek nem a lába, hanem a keze fáj. Bizonyítja a CT vizsgálat. Sajnos amputálni kell.

              – ?

              – Életveszélyben van, amputálni kell...

              – Akkor rendben van, Doktor Úr...

 

Ébredés után:

 

              – Fáj a lábam, Doktor Úr...

              – Sajnos nem a beteg kezét amputáltuk. Le kell venni a másikat is.

              – De Doktor Úr, nekem a...

              – ...a keze fáj, megvizsgáltuk! Amputáljuk.

 

Ébredés után:

 

              – Doktor úr... Csak fáj a lábam...

              – Sajnos rossz volt a CT készülékünk. Megjavíttattuk, és kiderült, hogy mégsem a kezei fájtak.

              – ?

              – Uram, rossz hírem van.

              – ?

              – Önnek a feje fáj...

 

2017. november 15.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom