Őrület

Humor
stapi•  2019. szeptember 26. 15:49

Kukoricanapra - néhány anziksz

Kukoricanapra - néhány anziksz

 

Ugyan más a divat erre,

nem mehetek már semerre.

Derék, csípő, ízületek...

Súlyosbodnak a tünetek.

 

És ma mégis napon voltam,

ha ezt írta a vén tollam!

Bár ha "modim" megengedi,

az olvasó elszenvedi!...

 

---

 

Hogy mit írnék, nem is tudom...

A sok embert megbámulom.

Kukoricanapra jöttek,

kukoricát mégse törtek.

 

Inkább mennek a vályúhoz,

a jó pálesz bendőt lúgoz.

Rá a sör meg ágyat csinál,

össze-vissza lök és cibál!

 

Egyet léptél már előre,

visszaránt a cudar lőre.

Kettőt hátra, oldalt, félre...

Holnap gondolj a cipészre!

 

Ha félre áll, rossz a sarka,

a bőröd is kék és tarka,

a cipődet helyre teszi,

s a kártyádat jól leveszi.

 

---

 

Amott néhány bogrács forog,

szegény bárány benne rotyog.

Bámész brigád fogja közre,

mintha lenne bürge őre.

 

A szakácsunk még türelmes,

az italtól ő is lelkes.

Fordít jobbra, aztán balra -

Birkával kél viadalra!

 

---

 

A sátor már majdnem megtelt,

rég elhagytuk már a reggelt!

Ételosztás, dalos műsor...

Ki van írva sok betűsor.

 

E vén szemmel bár nem látom,

amit hallok, az nem álom!

Ha görcs áll is az ikrámba,

belépek a totál plánba.

 

---

 

Ténfergek az asztalok közt,

leverek pár evőeszközt...

Míg a dallam száll a légben,

elveszek a sűrű térben.

 

Megtalálhat, aki keres,

s az örömtől mindjárt repes,

mert a költő még nem költő,

ha sok-sok pénzt el nem költ ő.

 

Ezért aztán tele hordót!

Nem kímélem a sok korsót.

Nyomtatónak jó pálinkát,

hogy bírjam a tányér birkát.

 

Így már talán kiérdemlem,

hisz a művem nem éretlen...

Sokat iszok, sokat költök,

sorakoznak a vers-kölykök!

 

---

 

Ugyan más a divat erre,

nem mehetek már semerre.

Derék, csípő, ízületek...

Súlyosbodnak a tünetek.

 

Forog a szék, dől a sátor,

hullik rám a forró mámor!

Földről kelek, vagy csak kelnék...

Versírásban kedvem telnék.

 

---

 

Így aztán ma éjig voltam,

hát ezt írta a vén tollam!

De a "modim" elengedi,

s az olvasóm elszenvedi!...

 

Vagy e firkászt elkergeti?

 

2019. szeptember 26.

stapi•  2019. szeptember 19. 09:54

Lekvárkáosz

Lekvárkáosz

 

Én nyitom az ajtót, hát rajta!

Nem lehetek pipogyafajta.

Még egy kis ez, meg még egy kis az,

s máris elszaladt a kis pimasz!

 

Na lám csak, hát mégis elkéstem,

az órát már megint elnéztem!

Az ajtó előtt toporzékol,

bemenni, s leülni szándékol

 

mind, aki megvárt…

Velük kavarom a lekvárt!

 

Erre forog, meg arra teker,

magtalan szilva deszkán hever,

rotyog a lé, de nincs műbalhé,

forró a fröcsök, menj arrább, hé!

 

Késve jöttem, de hamar megyek,

csak ciberét kéne hogy egyek…

De savanyú!... ez egres volt még,

legszívesebben tortát fognék!

 

Kavartam lekvárt,

csinálhatnék lekvár leltárt!…

 

Én nyitom az ajtót, hát rajta!

Nem lehetek pipogyafajta.

Még egy kis ez, meg még egy kis az,

szalad az idő, a kis pimasz!

 

Na lám csak, hát hiába késtem,

kürtőbe a nevem bevéstem…

Katlan, ha süt, messzire űz el,

hazafutok, nem játszom tűzzel!

 

Gyere kispajtás,

füstbe megy itt a sóhajtás!

 

2019. szeptember 18.

 

stapi•  2019. szeptember 18. 09:24

Buktás bukta

Buktás bukta

 

Édesanyám, lelkem, drága,

jó messze van ide Prága!...

Oda fogok vándorolni,

bizonyítványt mángorolni.

 

Édesanyám, lelkem, drága,

nincs a fejem biztonságba'...

Amit sütött, mind megettem,

kutya elé nem vetettem.

 

Mégis van egy nagy-nagy bűnöm:

túl vagyok egy vaskos zűrön!

Az órai munkám közben

lekváros lett a kis könyvem...

 

Vigyáztam én, lelkem, drága,

mégis meg lett a tett ára...

Kifakadt a sütött bukta,

s ebből lett egy komoly bukta.

 

Édesanyám, lelkem, drága,

jó messze van ide Prága!

Arra fogok vándorolni,

bizonyítványt mángorolni...

 

Hogy fog most már pásztorolni?

 

2019. szeptember 17.

stapi•  2019. szeptember 9. 12:56

Szülinapra – a gyöngébbik nemnek

Szülinapra – a gyöngébbik nemnek

 

Köszöntelek, édes-drágám,

nincs ajándék méregdrágán.

Csak egy darab gyűrött bankó

lapít itt, de az is frankó!

 

Nekem örülj, ne a pénznek,

mások úgyis trének néznek.

Te vagy az én aranyszálam,

Te gyógyítod meg a májam...

 

...ha a flaskát eldugdosod,

s utánam a konyhát mosod...

Nem tenné ezt senki más meg,

az árokban most is láss meg!

 

Gyere ide, hajolj már le,

hadd kapok egy jó kis smárt be...

Szülinapod legyen boldog,

soha többé meg nem botlok!

 

Itt a bankó!... azaz hogy volt...

...a helyén egy csúnya koszfolt...

...Mért hagytál itt, édes-drágám?!

Töményt ittam méregdrágán...

 

2019. szeptember 9.

stapi•  2019. augusztus 22. 13:06

Álomautó

Álomautó

 

Automata autóajtó

lett a szívem vágya...

Úgy látszik, hogy nem nőtt még be

a bús fejem lágya.

 

Az autómra szereltetem,

hozzá ezüst tükröt,

össz-keréki meghajtással

csinálok egy trükköt.

 

Sebváltó is automata,

krómozása csillan,

s lesz benne egy másodlagos

meghajtása, villany.

 

Nem mondható fapadosnak,

az ülése irha,

icipici rovaroktól

megvédi a mirha.

 

S hogy a hatás még jobb legyen,

arany lesz a felni,

az össznépi dicsőséggel

jól be fogok telni...

 

...Eddig tartott az én álmom,

gyorsan fel is keltem,

így a buta kérdésedre

nem muszáj felelnem!

 

2019. augusztus 22.