A naaagy költő ódája

stapi•  2019. április 2. 12:18

A naaagy költő ódája

 

"Itt ülök csillámló sziklafalon"

a Parnasszus csúcsán,

köröttem csillagok,

mellettem rúzsfoltos múzsám.

 

Alattam nagynevű költők -

letűnve, mint az emberöltők.

Igyekeztek bár, mégis csak

mécsekben füstölgők.

 

Nevezhetném szolganépnek,

ám nem méltó hozzám,

hát kegyesen odalépek,

hol egyes a sorszám...

 

Tolongva törtet mind,

csókolná kezem és orcám...

Rám szelíden árnyat hint

kegytrónom, míg

mélázok némelyek sorsán.

 

Ülök és révülök,

mécsesek felszálló lángján,

álomba szédülök,

míg lassan kialszik

irányzat-mutató lámpám...

 

Alszom hát, csillámok

nap-szórta szikrázó halmán,

s ébredve vigyorgok,

egyre csak pislogok –

Békafar alatti lankán.

 

2019. március 28.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2019. április 4. 14:03

@Mikijozsa: Köszönöm szépen, kedves Miklós! :)

Mikijozsa2019. április 3. 11:21

nagyszerű gratula nekem tetszett:)

stapi2019. április 2. 20:46

@Törölt tag: @lelektunder: Köszi, hogy elolvastátok! :)

lelektunder2019. április 2. 19:38

Van humorod... :-)
Még ne ásd el magad, majd az utókor eldönti ki is a nagy költő....mi mind ott leszünk! :-) :-) :-)

Törölt tag2019. április 2. 12:38

Törölt hozzászólás.