orkenyi blogja
GondolatokA remény hal meg utoljára.
Amikor a függőny fölmegy O és Oné az Istenhegyi úti konyhájukban teát isznak,
hajnal 2 a szellemek órája.
Oné: Mit akarsz csinálni. Hogy a költő szavaival éljek :"Pajtás úgyfest alulmaradtál..."
O: A kapitány hagyja el utoljára a hajót.
Oné: Viktorkám, elsülyedsz mint egy darab kő. Hisz a nagy hatalmi mámorodban
elfelejtettél megtanulni úszni.A labdában van ugyan levegő, nade a tenger közepén.
Ha nem mondasz le és nem irsz ki új becsületes választást mész a börtönbe.
Ahgy te sem Ők sem fognak kímélni.
Tudod-nem tudod a vetés, aratás univerzális törvénye működik. Hiába koptattad
a katolikus egyház padsorait az most nem fog segíteni.
Én meg viszem a kedvenc leveskédet.
O: Gondolod, hogy ilyen rossz a helyzet?
Oné:Egéssz Europa rajtad röhög.Szembe nem, mert Gentleman/Lady ilyet nem tesz
de aháta mögött... Alig várják már az eltűnésedet.
O: Akkor miért nem szóltál?
Oné: Meghallgattál te mást mint a saját tihanyodat?
O: Téged igen.
Oné: Viki, legalább magadnak ne hazudj!
Annál nagyobb bünt ember el nem követhet önmaga ellen.
Na én végre elmondtam ami a bögyömet nyomta.
Drága hites uram gyorsan dönts és tanulj meg úszni.
A keleti égbolton pirkad és a függöny legördül.
Az élet nem önmagáról szól.?
Szia Mindenki!
Neked miről vagy kiről szól az életed? Ha élsz és
nem csak túlélsz, akkor érdekel a válaszod.