Nyiladozó

Nickky•  2019. május 13. 10:59

Mint idő vési magát a kéregbe, 
úgy vagy a jel bennem te,
lenyomat, mely mélyről jövő,
elfásult és tündökölő. 
A barázdák némán szólnak,
mind-embernek, suttogóknak.
Füllel jövők nem hallhatják,
maguk belém nem varrhatják.
Tedd a kezed a szívemre,
sötét kérgem hadd vessem le,
forgács illat száll a szélben,
neked izzok rebbenésben.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Szklenargyula2019. május 14. 04:54

@Nickky: ebben igazán érzem a lelkedet..

Mikijozsa2019. május 13. 18:56

szép lett grat

Nickky2019. május 13. 13:20

@skary: Azok mások! De ki képes ilyenre? ;-)

skary2019. május 13. 12:37

és ha valakik netán nem füllel hanem lábon mönnének? :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom