Bátortalan hősök-"Mese" felnőtteknek

Mũvészet
Denn•  2019. szeptember 30. 17:32

A BÁTORTALAN HŐSÖK RECEPTJE

A BÁTORTALAN HŐSÖK RECEPTJE:


Tegyük az irodalmi turmixgépbe Micimackót, a Kis herceget, „ízesítsük” filozófiával, drámával, és humorral, aztán jól kutyuljuk össze.


Olvasd el az első részt, és kiderül milyen lett :)

https://blog.poet.hu/nyuszmusz/01-ugye-ma-nem-eszel-meg

Denn•  2019. május 5. 10:39

Ideát és odaát - Interaktív rész


Apró Erdő, Róki és NyuszToni ideiglenesen közös kunyhója

2019 05. 05.


    - Odaát ma van Anyák Napja. - mondta Róki szomorúan maga elé nézve.

    De mi ideát vagyunk.” akarta felelni NyuszToni, de ehelyett egy lelkéből fakadó érzés arra késztette, hogy odalépjen barátjához, és átölelje.

Denn•  2019. május 2. 11:18

Normálisak, és félbolondok - Interaktív rész

Apró Erdő, Róki és NyuszToni ideiglenesen közös kunyhója

2019 05. 02.


    - Átugrok NyuszZizihez. - indult meg Róki a kunyhó kijárata felé.

    - Te nem vagy normális. - adott nyúlfarknyi elemzést NyuszToni lakótársa elmeállapotáról.

    - Igen, azért megyek.

    - Nem arra utaltam, hogy alapból nem vagy normális, hanem,ha átmégy hozzá.

    Róki megállt a kijáratnál, s jól látszott rajta, hogy komoly gondot okoz neki az előző mondat értelmezése, de aztán csak megbirkózott vele.

    - Jó, ha tudni akarod, tegnap összevesztem magammal, és hátha tud valami tanácsot, hogyan béküljünk ki.

    - Ez rendben is lenne, ha NyuszZizi, akár csak egy sima mezei

     pszichológus volna. De már a neve is utal rá, hogy nincs rendben

     agyilag. - nyilatkozott nemzetségének tagjáról a tapsifüles nem

     épp baráti gesztussal.

    - Igen, tudom, félbolond. Így legalább magából merítve ismeri a bolondok gondjait, de tanácsot is tud adni, mert csak félig zizi.

    - Tehát te bolondnak érzed magad! - ütötte le a labdát hevesen NyuszToni, de nem az övé lett a pont.

    - Nem, én normálisnak, ám állítólag a bolondok nem tudják, hogy bolondok. De mivel azért indultam NyuszZizihez, mert néha gyanús vagyok magamnak az épp eszemet illetően, ezért már nem tudom mit gondoljak magamról.

    - Ilyen logika mentén, aki bolondnak érzi magát, az normális?

    - Sajnos sem. - rázta a fejét Róki kedves, őszinte tekintettel. - Mint tudjuk bolond az egész világ, vagy legalábbis félbolond.

    - De hát akkor mi a gond? - érdeklődött a ravaszdi nyuszi sejtelmes mosollyal. - Tán szeretnél kilógni a sorból egyetlen normálisként?

    Róki válasz helyett visszabandukolt az asztalához, elindította a laptopját, s csak aztán válaszolt.

    - Ezen most nem tervezem, hogy agyalok, inkább leírom a beszélgetésünk, és átküldöm odaátra. Hátha majd olvassa egy pszihodoki, és majd megírja normális vagyok, vagy pedig félbolond?

    - Szerintem egy normális félbolond. - nevetett NyuszToni, aztán tovább nézte laptopján az agyas nyusziról szóló filmet.

Denn•  2019. március 24. 16:45

9. Valódiak vagyunk?

Az előző rész vége:

    - Na jó, itt befejeztem a barátkozást. Amennyiben nem eszel meg, én mentem. Szia. - köszönt el szinte alig hallhatóan a Nyuszi és megfordulva, lógó fülekkel komótosan a távozás útjára lépett.


    A Rókát minimum villámcsapásként érte a váratlan fordulat, és hosszú másodpercekig fogalma sem volt róla, mitől sértődhetett meg a tapsifules. Csak állt és nézett utána, mint akiben az egész világ összeomlott, így a masszív, földrengésbiztos épületek sem voltak kivételek. Döbbenten kikandikált a romok alól, s habár nagy szerencséjére testileg megúszta, de ki tudja mi történt a lelkével?

    A Nyuszi kezdetben gyors léptekkel indult előre, de aztán lassabbra vette a távozást, miközben óvatosan visszasandított. Itt már számomra egyértelművé vált, hogy ez ismét csak állati színjáték részéről, ám a Róka még csak nem is kapizsgálta.

    - Hé, várj! Elárulnád mi a bajod? - kapta össze magát a világrengető, villámcsapás szintű fejlemény után.

    - Á, ugyan már, semmi. - fordult meg a Nyuszi, miután előkapta lelki kelléktárából a sértődős álarcot. - Mindössze elmerengtem azon,hogy mikor már tudsz matekozni, milyen boldogan, és büszkén számolod majd össze a nyuszihamikat. Jövőre jó eséllyel köztük leszek már én is.

    - Ok, belátom ez rossz példa volt, és csak azért mondtam, mert a múltból indultam ki. De mit szólnál ahhoz,ha majd a répákat számolnám össze, amiket elfogyasztottam egy kedves, nyíltszívű nyuszi kitartó közbenjárásának hála?

    - Azt, hogy egy szuper intelligens, aranyos rókává változtál a mogorva, nyuszievő rókából. - vágta rá a tapsifüles lelkesen, majd sandítva folytatta. - Én úgy tudom ilyen jellegű béküléskor az emberek megszokták ölelni egymást.

    - Na és? Szerencsére egy árva embert sem látok. - nézett körbe akkurátusan a Róka. - Vagy lehet itt bujkál a közelben? Bár az öleléshez minimum kettő kéne.

    - Legfeljebb csak odaát van ember, aki épp olvassa ezt a történetet, de ő jó messze lehet szerencsére. - legyintett lazán a Nyuszi.

    - Mégis miről beszélsz? Mi jogon fokozol le engem egy történet részévé, amikor valóságos vagyok?

    - Ja, és akkor szerinted csak engem talált ki a történet írója?

    - Dehogy! Nyugi, te is valóságos vagy. Eleve képtelenség, hogy egy buta ember, ilyen okos és kedves állatokat keltsen életre szavak egybefűzésével.

    - Na de mi van, ha az ember nem tök buta? - próbálkozott keresztkérdéssel a tapsifüles, de csak azt lehet összezavarni, aki érti a kérdés lényegét.

    - Teljesen mindegy mennyire agyas, a lényeg, nem ér fel a mi szintünkre, így ki sem találhatott minket.

    - Hmmm...Ez elég logikusan hangzik annak ellenére, hogy te mondtad. - dicsérte sértően a Nyuszi a vörösbundást, ám az szokás szerint nem vette a lapot.

    - Még szép, hogy én mondtam, ha csak nincs egy hasonmásom, aki jelenleg is önmagamnak adja ki magát. - vetett be újabb logikai csavart a Róka, amin még én is meglepődtem.

    - Ez nem hangzik túl jól, mert,ha majd a valódival találkozok, és bizalommal közeledek felé, hiszen kezdünk összehaverkodni, ám ő ezt nem tudja, így simán el kap majd. Bocsi, ez elég összetett mondatnak sikerült.

    - Ó, vágom az ilyen mondatokat, mert összetett személyiség vagyok. A hasonmásom miatt pedig ne aggódj, majd beszélek vele az érdekedben.

    - Köszi szépen. Amúgy visszatérve a valódiságra, tényleg igazad lehet. Egy olyan jó fej nyuszit mint én, valami emberfia tutira nem képes kitalálni.

    - Ez szuper, így legalább nem egy képzeletbeli nyuszkóval beszélgetek. Na de mi van azzal az öleléssel, amit bizonyos számú sorral fentebb említettél?

    - Ne idegelj! Mégsem vagyunk valósak?

    - Nyugi nyuszi, nem csak a logikám éles, mert a vicceim sem tompák. Szóval viccből utaltam arra, hogy csak írásban létezünk, de mi van már azzal az öleléssel?


/A folytatásból kiderül,ha minden jól megy, hogy megölelik e egymást, de,ha mégsem, akkor tévedtem, bocsi./

Denn•  2019. március 17. 17:23

8. A búcsúzás perce?/interaktív rész/

Interaktív kérdés:

Ha választanod kéne, a Róka, vagy a Nyuszi lennél inkább?


Az előző rész vége:

    ...Ez tudod mire utal? Hogy jó eséllyel nem te vagy a legbutább az erdőben.

    - Lehet, hogy ott vagyok a középmezőnyben? - csillant fel a Róka szeme, és szinte úgy várta a választ, mintha az élete függne tőle.


- De hát az előbb mondtad, nem bánod, hogy a végén kullogsz a sornak. - odázta el a választ a Nyuszi.

- Azóta már lehet, hogy okosodtam, mert a buták könnyen eszesednek, hiszen sok hely van az agyukban. - felelte állítólagos

 helyezése alapján a zsenialitás határát serényen súrolva a Róka.

    - Hát ezzel nem tudok vitába szállni. A tied lehet teljesen üres volt, és akkor tényleg gyorsan agyasodsz.

    - Tehát a középmezőnybe vagyok. Ugye? - hajolt előrébb annyira bizakodó képet vágva a Róka, hogy még egy könnycsepp is kigördült szeméből. - Tudom, hogy tudod, légyszi áruld el.

- Most mit mondjak erre? Becsapjalak, hogy simán már a középmezőnyben vagy?

    - Akkor megkérem az Embert, hogy a számok titkát fedje fel előttem, mert nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy hányszor csaptál már be.

    - Szóval csak ezért szeretnél megtanulni számolni? - lépett hátra a Nyuszi döbbenten fejét rázva. - Állatban még nem csalódtam ekkorát. Pedig már azt hittem, kezdünk lassan összehaverkodni.

    - Hát persze, hogy kezdünk, hisz az nem annak a jele, hogy már elég rég óta beszélgetünk, és még nem hamiztalak meg? Tudom csak viccből csaptál be, és,ha szeretnéd megígérem, nem számolom össze akkor sem, ha már zseni matekos leszek.. Ellenben minden mást szeretnék megszámolni, mert annyi minden van itt az erdőben, de fogalmam sincs, hogy mennyi.

    - Hát így már más a helyzet, egye-fene megbocsájtok. - ment át a Nyuszi békülékenybe, de mikor a Róka lelkesen folytatta mondandóját, úgy érezte ismét szüksége lenne a Nyugi Tündérre.

    - Képzeled, majd azt is megtudom számolni, mennyi nyuszit ettem meg eddig, mert őszintén szólva jelenleg fogalmam sincs róla. - bámult maga elé szomorúan a vörösbundás, mert kénytelen a Butaság köpenyegét viselnie a lelkén, hisz még kettőig sem tud számolni.

    Ám a nyuszkó arcára nem együttérzés költözött szavai nyomán,hanem mélységes mély csalódás, s megszólalt halkan.

    - Na jó, itt befejeztem a barátkozást. Amennyiben nem eszel meg, én mentem. Szia. - köszönt el szinte alig hallhatóan és megfordulva  

    lógó fülekkel komótosan a távozás útjára lépett.


/A folytatásból kiderül mit szól a váratlan búcsúzáshoz a Róka, s aztán folytatódik e a móka, vagy könnyes búcsút vesznek egymástól.../