Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hegyimenet-10 Vége...egyelőre :-)
pauleve55• 2013. július 30. 10:13
Sokáig, pontosan nem is emlékszem hány éven keresztül, nem volt televíziónk.
Este a fürdés, vacsorázás után szobájukba vonuló gyerek csapattal együtt én is beültem valamelyikük ágyára.Drága, aranyos versengést folytattak értem - "ide ülj, most ide ülj hozzám".
Váltakozva, mindenki ágyát végigülve, rendszeresen jutott idő esti beszélgetésre.
Olyan tévé műsort még ki nem találtak, ami ennél jobb lett volna.
Hátborzongató ufó históriák vagy éppen saját gyerekkorom történetei - mind kíváló esti mese lett.
Búcsúzóul még helyére húzkodtam az elcsúszkált paplanokat, párnákat.
"Jól takarózzatok be, mert nagyon sötét lesz!"- mondtam megbotló gondolataimnak hűségesen engedelmeskedő nyelvvel.
Tudatalattimban a jó öreg Freud Zsigmond hangosan felnevetett, de már késő volt.Csabikám, Sándorom és a két kicsi a mai napig vigyorogva emlegeti elszólásomat.
Sőt! Csabikám a történetet már két kis csibészke gyerekével is megosztotta.
Élőben figyelhetjük, ahogyan a családi legenda születik. Köszönöm gyerekeimnek, hogy az anekdotát szájról-szájra terjesztve életben tartják.
Ez az örök élet titka!
Így leírva még szembetűnőbb, háztartásbeliként mekkora hasznot hajtottam.
Bár a külvilág időnként hozzám is eljutó ítélete - "nem dolgozik semmit, csak otthon van" - önértékelésemre megrendítő csapást mért, biztosan tudtam, munkámra itthon van szükség.
Abban a világban, ahol egy átlagnak megfelelő falubeli asszony néhány éve elismerően így szólt hozzám - "Jó neked, te érted, amit elolvasol." - én azt tudtam gyerekeimnek biztosítani, amit megvásárolni semmilyen fizetésből sem lehet.Kötözni való bolond lettem volna, ha szellemi értékeket teremtő, drága időmet idegen munkahelyen, idegen emberek anyagi gyarapítására fordítom.
pauleve552013. július 30. 16:20
Köszönöm :-)
Molnar-Jolan2013. július 30. 11:34
:)
Jó, tetszett. Tényleg hatalmas hasznot hajtottál, a ''csak otthon'' léteddel.
Mygan2013. július 30. 11:04
:)