noheb blogja

noheb•  2013. június 19. 20:55

Képzelet?

Képzelet?

 

 

 

Nézz le reám itt vagyok,

 

Épp a Holddal táncolok.

 

Vászonruhám törtfehér

 

Egészen a földig ér.

 

 

 

Nincs alatta semmi sem,

 

Halkan szól az énekem.

 

Ott egy csillag nézeget,

 

Az biztos csak Te lehetsz.

 

 

 

Vállpántomon engedek,

 

Tigrisszemed réveteg.

 

A természet lágy ölén,

 

Szeretkezünk Te meg én.

 

 

 

Esőfelhő közeleg,

 

A Hold vajon merre ment?

 

Vászonruhám rám tapad,

 

Kő vájja a talpamat.

 

 

 

Ami tánc volt képzelet,

 

Vagy itt voltál énvelem?

 

noheb•  2013. június 4. 14:09

Egy megsárgult levél

 

Bocsássa uram meg, e-levelet. 
Úri társaságban tegnap délután, 
Ott voltam én, hol Ön is megjelent. 
Ott, hol minden hölgy megfordult ön után. 

Szorosan álltam éppen Ön mögött, 
Magamba szívtam szivarja illatát. 
Délutáni Nap épphogy beköszönt, 
Én vágytam Önt, és egy nyári éjszakát. 

Homloka ráncos, ó ezt ne tegye, 
Lelkem e sorok tisztára moshatják. 
Finom kezébe teszem szégyenem. 

Jó uram bocsássa meg e-levelet, 
Arcom pírját fátylak nem takarják. 
Bocsánat uram, bocsásson meg nekem.

noheb•  2013. április 3. 14:47

Lüktetés

Meztelen testünk vadvirág ágyon,

fölkelő napfény csodaszép álom.

Pillangó repdes gerincen végig,

lángoló ujjad röptet a fényig.


Érzéki táncunk virágos ágyban,

reggeli szellő keringőt játsza

Lüktet a tánc, lüktet a vér is,

mámoros csókod taszít az égig.


Szenvedély izzik vadvirág ágyon,

lángoló vágyak, lángoló álmok.

Izzadság gyöngyök olvadnak egybe,

mindent elsöprő vadszerelembe.

 
1...181920