Duzzogóvers...

noheb•  2015. március 14. 12:07

Az vagyok a konok , makrancos angyalod,
utálj azért mi nem leszek, nem lehetek,
utálj, ha tudsz, de csak csipetnyit, ne nagyon.
Míg duzzogsz, én azért is énekelgetek,
 
megtehetnéd.., énekelhetnél énvelem.
Ám miért is tennéd? Még játsszunk egy kicsit,
fazék, fakanál, fedő kiáll ellened.
Harcra fel élvezem, hogy lelkem raplizik.
 
Kezed máris elindul, titokban felém.
Azért sem! Mit gondolsz? Most már én duzzogok.
Nincs béke, védekezni fogok.., én szegény.
Bocs, de háborúmban nem léteznek jogok.
 
Nem bírom tovább röhögnöm kell mindenen,
Te velem nevetsz, kezed cinkosan matat.
Békejobb, ölelés, csók... most utálj engem!
Fegyverletétel, rögtön megadom magam.
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

szederfalu2015. március 15. 07:01

Hát a békülős sz..nél nincs is jobb :)

noheb2015. március 14. 19:54

Nagyon köszönöm, hogy olvastátok és hozzászóltatok ehhez a kis mosolygós versemhez!
Marika

Molnar-Jolan2015. március 14. 18:24

jó is az a tányér-kanál csörgés :)

petruchio2015. március 14. 17:21

naon helyes (mög izgalmas is..:))...)

Rozella2015. március 14. 17:02

Jó kis duzzogás :)

skary2015. március 14. 15:41

nah ha én énekőnééék... :)

pauleve552015. március 14. 15:40

Aranyos!

BakosErika2015. március 14. 14:43

Ilyen ez, bizony. :)
Szeretettel olvastalak.

Mamamaci402015. március 14. 14:20

brumm-brummos!!