njzsike érzés-szirmok

Amennyi könny van a szemekben,
Hulljon ki lassan, permetegben,
S elsírva mind, kezdd ujra még;
siratni őket nincs elég!

( Ábrányi Emil - Október hatodikán )

 Szabadságharcunk letűnt napvilága,
 Te vakító nap a század delén,
 Nem pazaroltad sugarad hiába,
 Bár vak sötétbe halt az égi fény,
 Eszméiden nem győzött az enyészet,
 Örökbe hagytad halhatatlan részed',
 Fényeddel fényt hint késő századokra
 A tizenhárom vértanú alakja.
 S ôk élni fognak, élni mindörökkön,
 Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
 A míg az eszmény ki nem hal e földön,
 Míg magyar szellem még magasba tör,
 Az igét, melyért éltet áldozának,
 Szívébe írták az egész hazának,
 Utódtól fogja hű utód tanulni:
 Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.

Palágyi Lajos - Az aradi vértanúk

Többször gondoltam már rá, hogy jó lenne, ha a főoldalon megjelenő vers alá lehetne berakni egy zenei linket és ez a link nyitható lenne. Vajon nagyon bonyolult lenne ennek a megoldása?

Sokszor érzem úgy, hogy a vers kötődik egy-egy dalhoz. A versben a rímek miatt benne van a zene, a ritmus.

Az sem véletlen, hogy egy jó zeneszöveg író olyan szöveget alkot, ami megállja a helyét versként is.

Csak egy kósza ötlet, de nagyon örülnék neki, ha megoldható lenne.

Mit gondoltok erről???

Repülj hát pitypang, szálljál, hisz tudod......
bár életednek nincs értelme több,
csak amíg szállsz, a foszló pillanat...

Mert nem repülhet más, csak aminek
életet sár, homok, agyag adott,
amit a föld varázsa hív elő,
csak az éri el az eget, Napot.

Zelk Zoltán

Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem volna sírni,
mert jól tudom: virágnyílás:
egyszerből a sohába nyílni;

mert jól tudom már: gyöngylelet:
síkos a gyöngy, sebes a bánat,
mielőtt elvesztettelek
ó édesem, sírok utánad.

Babits Mihály

Japán Alapítvány Budapesti Japán Kulturális Központ
 MAGYAR NYELVŰ HAIKU
 Pályázat

SZABÁLYOK

A klasszikus japán haiku formáját a közismert tömörség igényén kívül még számos
 szigorú szabály köti, így a haiku-írásban a legnagyobb bravúrt az jelenti, ha a haidzsin,
 azaz haikuköltő úgy képes eredetit, hatásos költeményt alkotni, hogy közben pontosan
 megtartja a műfaj összes előírását. A Maszaoka Siki által vezetett XIX. század végi
 japán haiku újjáéledésének köszönhetően ezeket az idővel egyre merevebbé váló
 szabályokat ma jóval nagyobb rugalmassággal kezelik, de elmondhatjuk, hogy aki
 haikuírásra adja a fejét, biztonsággal kell hogy mozogjon a régi stílusú kötött formában
 is.
 Magyar nyelvű haikuirodalom (elsősorban műfordítások útján) a XX. század eleje
 óta létezik, bár költőink elsősorban a versforma az impresszionizmus jellegzetességeivel
 rokon vonásait ragadták meg, így a szigorúan kötött hossz, forma és motívumkincs
 helyett a (gyakran, de nem szükségszerűen természeti témából kiinduló) tömör,
 képszerű ábrázolás, a pillanat és a pillanatnyi benyomás megörökítése, valamint a
 (többnyire) háromsoros vershossz került előtérbe. Ezek mellé a jellegzetességek mellé a
 nyugati versírás kötelezőnek mondható elemei is gyakran megjelentek, így a magyar
 haikukban a sorok gyakran rímelnek, és a költők sokszor külön címet is adnak az
 elkészült műveknek. A ma alkotó haikuköltők különböző utakat követnek, de sokuk
 igyekszik verseiben a klasszikus haiku letisztultságát visszaadni a régi szabályok
 magyar nyelvbe való átültetésével.
 A Japán Alapítvány haikupályázatának elsődleges célja a klasszikus haiku
 szépségének megismertetése a japán kultúra iránt érdeklődő szélesebb magyar
 közönséggel, ezért a beadandó pályművekkel szemben állított követelmények
 alapvetően a klasszikus formai és tartalmi előírásokat tükrözik – természetesen a
 magyar nyelv lehetőségeihez, jellegzetességeihez igazítva.

1. Szótagszám
 A pályaművek a nyugati hagyománynak megfelelően 3 soros, soronként 5, 7, 5
 szótag hosszú költemények legyenek (a japán nyelv on- vagy moraszámát
 pontatlanság lenne szótagnak nevezni, de a magyar nyelvű haikuban
 hagyományosan a leírt szótagokat számoljuk). Kisebb, 1-2 szótagos eltérések
 természetesen elfogadhatóak.

2. Évszakszó (kigo)
 A kigo (évszakszó) a japán haikuban olyan szó, mely önmagában is alkalmas egy
 évszak felidézésére. Ilyen lehet például egy állat (pl. kabóca – nyár, pacsirta –
 tavasz), valamilyen természeti elem (forróság – nyár, mennydörgés – ősz), vagy pl.
 ünnepek nevei (Újév – tél). Sok klasszikus évszakszó szorosan a japán
 gondolkodásmódhoz kötődik, és más kultúrákban nem hordozza ugyanazt az
 asszociációt (pl. a hold – ősz). A klasszikus kigok előre meghatározott, vastag
 kötetekben összegyűjtött elemek, ám a beadandó pályaművekben megjelenő
 évszakszó kiválasztását a költőre bízzuk.

3. Természeti kép
 A klasszikus haiku tematikájában szorosan a természethez kötődik, egyik
 leggyakoribb motívuma a természet nagyobb vagy akár egészen apró szépségei
 keltette impresszió, váratlan benyomás. Basó legszebb versei nagy részét
 gyalogszerrel vándorolva költötte, Japán híres látképei, természeti szépségei előtt
 meditálva.

4. Csattanó
 A klasszikus haiku Basó alkotta szabályai szerint az utolsó sor az első kettőben
 megrajzolt képhez képest egy váratlan, meglepő motívumot, újszerű gondolatot hoz
 be, ellentétbe hozva a vers két részét.

5. Egyéb formai előírások
 A haikuban alapvetően nincsen rím, a japán költészet ezt az eszközt nem
 használja, ellenben előszeretettel használ alliterációt. Pályazatunkban az
 alliteráció nem kötelező elem.

Forrás: http://www.jfbp.org.hu/upload/files/haiku_palyazat_szabalyok.pdf