njzsike érzés-szirmok
IsmertetőMAGYAR NYELVŰ HAIKU SZABÁLYOK
Japán Alapítvány Budapesti Japán Kulturális Központ
MAGYAR NYELVŰ HAIKU
Pályázat
SZABÁLYOK
A klasszikus japán haiku formáját a közismert tömörség igényén kívül még számos
szigorú szabály köti, így a haiku-írásban a legnagyobb bravúrt az jelenti, ha a haidzsin,
azaz haikuköltő úgy képes eredetit, hatásos költeményt alkotni, hogy közben pontosan
megtartja a műfaj összes előírását. A Maszaoka Siki által vezetett XIX. század végi
japán haiku újjáéledésének köszönhetően ezeket az idővel egyre merevebbé váló
szabályokat ma jóval nagyobb rugalmassággal kezelik, de elmondhatjuk, hogy aki
haikuírásra adja a fejét, biztonsággal kell hogy mozogjon a régi stílusú kötött formában
is.
Magyar nyelvű haikuirodalom (elsősorban műfordítások útján) a XX. század eleje
óta létezik, bár költőink elsősorban a versforma az impresszionizmus jellegzetességeivel
rokon vonásait ragadták meg, így a szigorúan kötött hossz, forma és motívumkincs
helyett a (gyakran, de nem szükségszerűen természeti témából kiinduló) tömör,
képszerű ábrázolás, a pillanat és a pillanatnyi benyomás megörökítése, valamint a
(többnyire) háromsoros vershossz került előtérbe. Ezek mellé a jellegzetességek mellé a
nyugati versírás kötelezőnek mondható elemei is gyakran megjelentek, így a magyar
haikukban a sorok gyakran rímelnek, és a költők sokszor külön címet is adnak az
elkészült műveknek. A ma alkotó haikuköltők különböző utakat követnek, de sokuk
igyekszik verseiben a klasszikus haiku letisztultságát visszaadni a régi szabályok
magyar nyelvbe való átültetésével.
A Japán Alapítvány haikupályázatának elsődleges célja a klasszikus haiku
szépségének megismertetése a japán kultúra iránt érdeklődő szélesebb magyar
közönséggel, ezért a beadandó pályművekkel szemben állított követelmények
alapvetően a klasszikus formai és tartalmi előírásokat tükrözik – természetesen a
magyar nyelv lehetőségeihez, jellegzetességeihez igazítva.
1. Szótagszám
A pályaművek a nyugati hagyománynak megfelelően 3 soros, soronként 5, 7, 5
szótag hosszú költemények legyenek (a japán nyelv on- vagy moraszámát
pontatlanság lenne szótagnak nevezni, de a magyar nyelvű haikuban
hagyományosan a leírt szótagokat számoljuk). Kisebb, 1-2 szótagos eltérések
természetesen elfogadhatóak.
2. Évszakszó (kigo)
A kigo (évszakszó) a japán haikuban olyan szó, mely önmagában is alkalmas egy
évszak felidézésére. Ilyen lehet például egy állat (pl. kabóca – nyár, pacsirta –
tavasz), valamilyen természeti elem (forróság – nyár, mennydörgés – ősz), vagy pl.
ünnepek nevei (Újév – tél). Sok klasszikus évszakszó szorosan a japán
gondolkodásmódhoz kötődik, és más kultúrákban nem hordozza ugyanazt az
asszociációt (pl. a hold – ősz). A klasszikus kigok előre meghatározott, vastag
kötetekben összegyűjtött elemek, ám a beadandó pályaművekben megjelenő
évszakszó kiválasztását a költőre bízzuk.
3. Természeti kép
A klasszikus haiku tematikájában szorosan a természethez kötődik, egyik
leggyakoribb motívuma a természet nagyobb vagy akár egészen apró szépségei
keltette impresszió, váratlan benyomás. Basó legszebb versei nagy részét
gyalogszerrel vándorolva költötte, Japán híres látképei, természeti szépségei előtt
meditálva.
4. Csattanó
A klasszikus haiku Basó alkotta szabályai szerint az utolsó sor az első kettőben
megrajzolt képhez képest egy váratlan, meglepő motívumot, újszerű gondolatot hoz
be, ellentétbe hozva a vers két részét.
5. Egyéb formai előírások
A haikuban alapvetően nincsen rím, a japán költészet ezt az eszközt nem
használja, ellenben előszeretettel használ alliterációt. Pályazatunkban az
alliteráció nem kötelező elem.
Forrás: http://www.jfbp.org.hu/upload/files/haiku_palyazat_szabalyok.pdf