Nem kérek elnézést

Istennek jó nagy

Az állatkertje,

A nyúl meglapul,

Nincs más terve,

Koplal a farkas,

Amíg nincs préda,

Van, aki úgy él,

Sosem lesz birka.

Bridge:

Fogyni kezd az emberháj,

Szétszaladt a birkanyáj.

Refrén:

Ha felébreszted az alvó oroszlánt,

Megtudod milyen, ha nagyon bánt.

Elárulom neked, itt él bennünk régen,

És ha felhergeled, nem tarthatjuk féken.

Csak halkan brummog

A bamba medve,

Rikolt a túzok,

Ha úgy hozza kedve.

A sakál egyre

A nyomunkban jár,

Ha gyenge a préda,

Csak erre vár.

Bridge:

Fogyni kezd az emberháj,

Szétszaladt a birkanyáj.

Refrén:

Ha felébreszted az alvó oroszlánt,

Megtudod milyen, ha nagyon bánt.

Elárulom neked, itt él bennünk régen,

És ha felhergeled, nem tarthatjuk féken.

Refrén:

Ember a farkasok között...

Az angyal régen megszökött.

Rám ront pár jól öltözött,

Ember a farkasok között...

A helyzet nem éppen csodás,

Mikor a lélekroncsolás,

Még csak nem is törvénytelen,

Kivel leszel, ha nem velem?

Ingyenes az agymosás,

Garantált a „gyógyhatás”...

Csak nézel ki a fejedből,

S egy szót sem értesz mindebből.

Bridge:

Embertelen civilizáció...

Teszi a dolgát a csúcsragadozó.

Túlélni kell minden napunk,

Szívvel, na meg józan ésszel,

Lehetsz bárki, teszem dolgom,

Csak azért is emberséggel.

Lehetsz úgyis csak egy senki,

Ha sok-sok ember ünnepel,

Mit ér úgy háborút nyerni,

Hogyha a béke nem jön el?

Bridge:

Embertelen civilizáció...

Teszi a dolgát a csúcsragadozó.

Refrén:

Ember a farkasok között...

Az angyal régen megszökött.

Rám ront pár jól öltözött,

Ember a farkasok között...

Felfalnák a lelkem,

Maradjak végre csendben,

De itt vagyok a dalban,

A Felfalhatatlan.

Éhségem felemészt...

Falat kenyér a Szó.

„Akadjon torkodon.”

Így szól az áruló.

Ennyire képes ő,

Különben csendben ül,

Úgy hívják Néma Báb,

Csak zombi legbelül.

Bridge:

Amikor sanda gyilkos lehet Csend,

Maga a káosz, ha túl nagy a rend.

Refrén:

Nem kérek elnézést,

Azért, hogy még élek,

És mindig kimondom,

Mindazt, amit érzek.

Tudom, lesz majd aki,

Bevarrná a számat,

Az Igazság bősz folyó,

S holnap tán kiárad.

Éhségem világnyi,

S éppen így a jó,

Lehetsz te akárki,

Csak egy utánfutó,

Ameddig bólogatsz,

S vezérel a Pénz,

A Semmit markolod,

S éppen annyit érsz.

Bridge:

Amikor sanda gyilkos lehet Csend,

Maga a káosz, ha túl nagy a rend.

Refrén 2

Nem kérek elnézést,

Mert szabadnak születtem,

Osztja az észt az esztelen...

Nem dönthet helyettem.

Mért kérnék elnézést,

Mert nem élek feltett kézzel,

Ne papolj a békéről

Hadonászva konyhakéssel.

Tudom, lesz majd aki,

Bevarrná a számat,

Az Igazság bősz folyó,

S holnap tán kiárad.

Ha a világ almafán egy termés,

Épp megérett a változásra,

De ha ez néhány agyatlan „elmés”

Szünet nélküli agymosása,

Én szólok már jó előre,

Nem leszek soha kilúgozható,

Kényes vagyok a jövőmre,

Kordába zárva birkanyáj a Szó.

Bridge:

Mint tudjuk, a birka bólogat,

Én nem szórok bókokat,

De kimondom hangosan,

Hadd hallják jó sokan...

Refrén:

Rohadt világ vár ránk,

Ha túlérik az alma,

A kertész tehet róla,

Rúgjuk végre farba.

Ne kapd fel a vizet,

Ez békés megoldás,

És csak annyit kérek,

Ne csak nézz,hanem láss.

Lásd meg végre a lényeget,

Hogy járnak köztünk emberfarkasok,

Az élet úgy élve eltemet,

Ha másként élek,mint aki vagyok.

Nem vágok senkit sem pofán,

Az Igazság a legnagyobb pofon,

Ha piros az alma fent a fán,

Végre már leszakíthatom.

Bridge:

Mint tudjuk, a birka bólogat,

Én nem szórok bókokat,

De kimondom hangosan,

Hadd hallják jó sokan...

Refrén:

Rohadt világ vár ránk,

Ha túlérik az alma,

A kertész tehet róla,

Rúgjuk végre farba.

Ne kapd fel a vizet,

Ez békés megoldás,

És csak annyit kérek,

Ne csak nézz, hanem láss.

Attól, hogy egymást nem kedveljük,

Még nem kell a másik torkának ugrani,

Legyen úgy vége, hogy el sem kezdjük,

Én nem fogok csúnyákat mondani.

Attól, hogy egymást megkövezzük,

Még nem változik semmi,

A végén majd azt is elfeledjük,

Hogy valami jót is kéne tenni.

Bridge:

Tudom ez a világ,

Már meg nem váltható,

De ettől mért legyen

Pokoli ez a show?

Refrén:

Véleményünk eltér,

De egy a nemzetünk,

Ha benned is ott él,

Egy az Istenünk.

Ez összeköt minket

Mindenek felett,

A kapzsi és önző

Törtetés helyett.

Ideje volna békét kötni,

Bár lehet ez csak álom,

S a Szebb jövő épp lecsúszik,

Egy ósdi, rozsdás szánon,

S mi lesz,ha a végén

Szakadék „tátja száját”,

És nézhetjük majd tévén,

Hogy törnek felettünk pálcát.

Bridge:

Tudom ez a világ,

Már meg nem váltható,

De ettől mért legyen

Pokoli ez a show?

Refrén:

Véleményünk eltér,

De egy a nemzetünk,

Ha benned is ott él,

Egy az Istenünk.

Ez összeköt minket

Mindenek felett,

A kapzsi és önző

Törtetés helyett.