Nem kérek elnézést

A gátlástalanság

Olyan, mint a tenger,

Hogyha bőszen árad,

Menekülj,vagy elnyel.

Persze azért ennél,

Jobb megoldás volna,

Sohase álljál be,

A megalkuvó sorba.

Bridge:

Hétárbócos bárkát,

Építhetnénk végre,

Ne hívj hajóácsot,

Csak összefogni kéne.

Refrén:

A mélység a száját

Mindhiába tátja,

Ha alul a tenger,

Felül a bárka.

Míg szabad az ember,

Kikötnék láncra,

De alul a tenger,

Felül a bárka.

A vitorlánkat

Tépi a szél egyre,

De mi azért sem

Szavazunk a csendre.

Hogyha jó az irány,

Mért kéne letérni,

Akár száz vihart,

Túl fogunk mi élni.

Bridge 2:

Hétárbócos bárkánk,

Száguldjon hát végre,

S felnézhetünk egy nap,

A felhőtlen kék égre.

Refrén 2:

A kimondott szó súlya...

„Sohase add fel „.

Míg felül a bárka,

Alul a tenger.

Vihar ha támad...

Teljesen hiába,

Mert alul a tenger,

Felül a bárka.

Refrén 3:

Amíg a matróznak

Lelke a vára,

Alul a tenger,

Felül a bárka.

Óriássá lehet

Az összes hulláma,

Mégis alul a tenger,

S felül marad a bárka.

Hatalmas sötét kastély,

Hazug mázból épülve,

Arra én akkor se járok,

Ha vörös szőnyeg gördülne.

Ígérhetnek bármit,

Tudom,te sem lépnél be,

Nem mérhető pénzben,

A tisztesség értéke.

Bridge:

Minket nem mocskolnak

A Lemoshatatlan sárral,

És nem maradunk csöndben,

Tudatjuk az egész világgal...

Refrén:

...Fényt, az ébenfeketében,

Mindhiába keresed.

Az Élet lehet érdem,

Míg nem dobod el szereped.

Ha rád osztotta Isten,

Mért változtatnál rajta?

De sajnos él közöttünk,

Még változtató fajta.

Ha rád osztotta Isten,

Mért változtatnál rajta?

Tesszük a dolgunk egyre,

Sok a változtató fajta.

Fehérre mázolt hazug szó...

De mióta gyógyít a méreg?

Te sosem voltál áruló,

Így többet nem is kérdek.

Mindenki szabadon dönti el,

Melyik oldalon éljen,

Mért állnál, ha lépni kel,

Csak egy kolonca tétlen.

Bridge:

Minket nem mocskolnak

A Lemoshatatlan sárral,

És nem maradunk csöndben,

Tudatjuk az egész világgal...

Refrén:

...Fényt, az ébenfeketében,

Mindhiába keresed.

Az Élet lehet érdem,

Míg nem dobod el szereped.

Ha rád osztotta Isten,

Mért változtatnál rajta?

De sajnos él közöttünk,

Még változtató fajta.

Ha rád osztotta Isten,

Mért változtatnál rajta?

Tesszük a dolgunk egyre,

Sok a változtató fajta.

E blogban szereplő dalszövegekhez zenekar kerestetik, lehetőleg olyan, akik már koncerteznek. Szóba jöhetne album elkészítése is.

Én nem kérek elnézést,

Mert élni szeretnék,

Béby tedd le a konyhakést,

Inkább szeress még.

Nem kérek elnézést,

Hogy aljassá nem lettem,

Vállalom azt büszkén,

Amit meg nem tettem.

Bridge:

Késik gyakran a villamos,

Túl forró a nyár,

S még mindig nem az enyém,

Ami nekem jár.

Refrén:

Elég lenne egy ásó,

Mondjuk aranyra lelni,

De nem kell 3 autó,

És négyszintes kégli.

Az kell, ami engem illet,

A vágyam most épp ennyi,

Ha lecserélnek,mint egy inget,

Már nem fogom csak kérni.

Nem kérek elnézést,

Hogy írtam ezt a dalt,

Elértem a célom,

Ha már felkavart.

Nem kérek elnézést,

Ha nem dekkolok csendben,

Ilyet miért tennék,

Ha nincsen minden rendben.

Nem kérek elnézést,

Hogy a békét díjazom,

De ha nincs más megoldás,

A harcot vállalom.

Bridge 2:

Nem lesz kerek, hogyha lapos,

S túl hideg a tél,

Abból lehet majd másnapos,

 

Aki tenni fél.

Refrén:

Elég lenne egy ásó,

Mondjuk aranyra lelni,

De nem kell 3 autó,

És négyszintes kégli.

Az kell, ami engem illet,

A vágyam most épp ennyi,

Ha lecserélnek,mint egy inget,

Már nem fogom csak kérni.

/Hanem egy picit az asztalra is csapok :)/

 

Az agymosottak

szépen sorban állnak,

Vagy inkább hívjuk őket

emberszerű bábnak.

Még ők maguk se tudják,

azt, hogy mire várnak,

Ugye majd közöttük

téged sosem látlak?

 

Refrén:

Agyba-főbe a médiából árad,

De ameddig a lelked még a várad,

Nem lesz belőled sosem valaki más...

Hatástalan marad az agymosás!

Szemben áll, de mégis hátba támad,

De ameddig szíved egyre lázad,

Nem lesz belőled sosem valaki más...

Hatástalan marad az agymosás!

Ki én a fejemből

döbbenettel nézek,

Mert a jó emberek

egy falkában élnek.

Teszik mindíg amit ,

a falkavezér kántál,

Felejts el engemet,

ha közéjük állnál.

Refrén:

Agyba-főbe a médiából árad,

De ameddig a lelked még a várad,

Nem lesz belőled sosem valaki más...

Hatástalan marad az agymosás!

Szemben áll, de mégis hátba támad,

De ameddig szíved egyre lázad,

Nem lesz belőled sosem valaki más...

Hatástalan marad az agymosás!

A leosztás már

Régen megtörtént,

„Rendes legyél,

S tartsd be a törvényt.”

De minek puffogtatni

Ósdi vaktöltényt,

Gyere kavarjunk,

Egy jó húzós örvényt.

Bridge:

Ha csak mint almahéj,

Lebegnék fent a vízen,

Nem lennék a pakliban,

S ez már nekem a szégyen.

Refrén:

A madarak égen szállnak,

Én a földön járok,

A pakliból hiányoznak,

A királyok és az ászok.

Réges-rég lenyúlta már,

A sok sumák sóher,

De ettől még a pakliban

Én vagyok a jóker.

Nekem ne szóljon be,

Egy nagy arcú törpe,

Éppen úgy jár majd,

Mint molylepke a sörben.

De ne hidd azt, hogy

Én is gonosz lettem,

Kapálózzon kicsit,

De aztán kimentem.

Bridge:

Ha csak mint almahéj,

Lebegnél fent a vízen,

Nem volnál a pakliban,

S ez már neked a szégyen.

Refrén:

A madarak égen szállnak,

Én a földön járok,

A pakliból hiányoznak,

A királyok és az ászok.

Réges-rég lenyúlta már,

A sok sumák sóher,

De ettől még a pakliban

Te is lehetsz Jóker.