Örök élet

negyvenkilenc•  2020. szeptember 24. 05:21  •  olvasva: 369

Örök élet, mondd, hányan vágytak rád?

Talpon maradni míg sodor az idő,

dacolni a múlás zsarnok hatalmát,

a gonosz pókét, mely mindenkit besző.


Vagy inkább az ifjúságot vágyták,

erőt, zsongást, virágízű szellőt,

a beteljesülés édes álmát,

lélekködben a rózsaszín felhőt?


De hogy viselték az örök magányt,

tanúságot a kínról, szenvedésről,

a létezés lassú száradását?


Hogyan hordozták a trükkös talányt,

a nem félést a végső számvetéstől,

a befejezettség fájó hiányát?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

negyvenkilenc2021. július 17. 10:55

@kevelin: köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett!

negyvenkilenc2021. július 17. 10:54

@Perzsi.: igaz, idővel sok minden teljesül, ha szerencsénk van még időben, sokszor csak későn. Engem nagyon zavarna a változás. A régi tárgyak egyike-másika pótolhatatlan lenne, mert senki sem gyártja már, lehet, hogy az ételek közül is eltünne ez-az, de változnak az emberek is, a gondolkodás, az erkölcs. Aki mereven megmarad annak aki volt, nem találja majd a helyét. Messze a halhatatlanság, de már most sok minden zavar. :)

kevelin2021. július 16. 15:12

Elragadó vers,. az ember fel,és leépülése, erő, és erőtlenség, végül birkózás az ismeretlennel gratulálok remek

Perzsi.2021. július 16. 12:31

@negyvenkilenc: Régebben úgy gondoltam, azok az emberek szeretnének örök életet, akiknek jó, fájdalommentes, és gazdag életük van. Nem anyagi gazdagságra gondolok. Ma már úgy gondolom, azok is kívánják néha az öröklétet, akiknek ez híányzik. Mert reménykednek, hogy lesz idejük, módjuk a hiányzó dolgokat pótolni.

negyvenkilenc2020. szeptember 30. 21:42

@DanyiDenesDezso: Ismét csak egy unalmas,ráadásul meglehetősen nagy köszönömöt kell mondjak! ;) Érdekes gondolatokat vetettél fel, ahogy mindig. Tényleg, miért is nem volt állásinterjú?.....
Neked is minden jót, kedves Dénes

DanyiDenesDezso2020. szeptember 30. 03:11

Holott Te szereztél örömet nekünk költeményeiddel, még Te köszöngetsz itt nekem?... már 3. alkalommal, verseidhez írt bejegyzéseim után?... amikor jobbnál-jobb, barocsellóbb klasszonetteket komponálsz, hogy alig győzöm kifújni magam a velük való élmény-birkózás után?...

Én köszönöm, hogy ilyeneket gyűrhetek-majszolgathatok magamba, friss, új ízekre vágyó gyerekként, - ha már saját tollamból nem futja bámészkodó, nagybélű szellemiségem teljes kielégítésére.

Nem lehet kifogásom eddig parnasztikussá formálódott élet- és isten-szemléleted ellen, mert íme, - nem csak a Te példád szerint, - így is lehet remekül írni, boldogulni. Viszont az örök életre való jogosultságunk nem vágyódásunktól függ – ahogy e világra-jöttünket se előzte meg állásinterjú, tesztírás – hanem produktumai lettünk tőlünk független tényezőknek…

Tehát számíthat rá bárki, hogy akarata ellenére ott találja majd magát az örök élet kapujában – ahová viszont kellesz majd az egyén voksa is, meg hite, hisz anélkül „nem lehet tetszeni az Örökkévaló(ság)nak”… (Zsidó levél 11:6)

Addig is minden jókat kívánok e gyilkos, kötelező harchoz – mindhalálig! Dénes

negyvenkilenc2020. szeptember 27. 06:27

@Törölt tag: köszi Livia! Lehet korábban kellett volna ezt a verset megírnom... ;)

Törölt tag2020. szeptember 26. 21:40

Törölt hozzászólás.

negyvenkilenc2020. szeptember 26. 05:59

@DanyiDenesDezso: Nagyon találó a hasonlatod a témától való távolságtartásomról. El kell hidd, nem vágyom az örök életre. Nem csak a földire, de ha van az égire sem. Nem szeretnék új játékot, ha ennek vége. Köszönöm, hogy írtál, nem volt sértő, sőt minden hozzászólásod értékes, s ez most nem egy marketinges szófordulat....komolyan elgondolkodtatnak szavaid.
Köszönöm!

DanyiDenesDezso2020. szeptember 26. 04:19

Nehéz hinnem, hogy elidegenedtél... Vagy még közel se kerültél?

Mars-lakóként írsz az embereket érintő eleven kétségekről… Miért jobb ez az elszemélytelenítő többes szám 3. személyű, ráadásul múlt idejű megszólítás?...

Hogy hatna ránk pl. József Attila verse így? - Ifjúságuk, e zöld vadont / igaznak hitték, és öröknek… /és könnyes szemmel hallgatták, / a száraz ágak hogy zörögtek… - Mintha más univerzumból jött turistavezető mutatná ufó-ablakból a jövő droidjainak az erdei úton: Lám, így éltek szegény emberek!...

József Attila ezzel szemben saját érzései által a miénkről is lírázott, - mint költő: aki ISTEN ÁLTAL MEGBÍZOTT SZÓSZÓLÓja is (lehet) a többieknek, - s így sokkal érzékelhetőbb lett hatása: „Ifjúságom, e zöld vadont / igaznak hittem, és öröknek… / s most könnyes szemmel hallgatom, / a száraz ágak hogy zörögnek…”

- Ha már nem találtál még (isteni) választ maró kételyeinkre, (ahogy J. A. se, minden zsenialitása ellenére, - bár kereste,) minél kevesebb változtatással én kb. így válhatnék megérintett, alanyi részesévé költeményednek:

Örök élet, jaj, vágyunk-e még rád?
Talpon maradni, míg sodor az idő,
dacolni múlás szipolyzó hatalmát,
mint gonosz pókét, mely mindenkit besző.

Vagy inkább… csak ifjúságod vágyjuk?
… erőt, zsongást, virágízű szellőt,
a beteljesülést, - édes álmút,
lélekködben a rózsaszín felhőt?

De hogy viseljük a kínzó magányt,
tanúságot halálról, szenvedésről,
a létezés lassú száradását?...

S hogyan hordozzuk az égi talányt,
a nem félést a végső számvetéstől…
- a befejezetlenség hiányát?!

****
(Küldj el jó messzire, ha indokolatlan/sértő számodra értetlenkedésem, és betartom utasításaid!)

negyvenkilenc2020. szeptember 25. 22:29

@Rozella: Köszönöm szépen Róza! 🌞

Rozella2020. szeptember 25. 18:17

Minden trükköt az ember talált ki
de "örök élet"-ig nem juthat el bárki
habár a fogalom nem tudni mit takar,
hisz örök szenvedést egy ember sem akar...

amúgy jó a vers, tetszett! :)

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 21:38

@Mikijozsa: Köszönöm szépen Miklós!!

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 21:36

@BakosErika: Nagyon köszönöm! 🌞

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 21:35

@Törölt tag: Köszönöm szépen Imre!

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 21:35

@kisspatricia: Nagyon örülök, hogy tetszett! Köszönöm szépen! 🌞

Mikijozsa2020. szeptember 24. 10:37

örökélet s ennek megfelelő prédikatív sőt spekulatív szórólapok és mindenféle misztikus emlékeim, trükkös talányok valóban---mellyel engedelmessé idomíthatnak, megrajzoltad kiszerkesztetted, nekem nem befejezetlen, de értem, üdv és gratula

BakosErika2020. szeptember 24. 10:19

Jó lett. 😊

Törölt tag2020. szeptember 24. 10:03

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2020. szeptember 24. 09:59

Törölt hozzászólás.

kisspatricia2020. szeptember 24. 08:03

"lélekködben a rózsaszín felhőt" szép kifejezés, szép a vers

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 07:10

@skary: bizony, virslivel! :)

negyvenkilenc2020. szeptember 24. 07:09

@Pera76: Köszönöm szépen! 🌞

skary2020. szeptember 24. 06:45

és ingyensör :)

Pera762020. szeptember 24. 06:06

Tetszős szonett.