Színes rianás

kicsikincsem•  2018. november 29. 07:26

A lelkem áttetszőn szürke akvarell,
könnyeim oldotta  fekete-fehér.
Kiegyenlítődő... sors változtatta
kép... mindenre azt mondják:"Isten adta."
Legyen az igazgyöngy, kegyelemkenyér.

Szúrágta kép-keret mit cipelhetek,
át és átrendez örökölt elveket.

Öröm és fájdalom, kényszer egyensúly,
ettől szürke... mely szakad, törik, gyógyul.
Megértéstől nyílik gyászos árnyalat,
körülvesznek, táncba visznek hű szavak,
szeretők, igazak... még súlytalanul.

Kivirul a szürkém, mint a virradat.
Színes rianás, ahol gyermek kacag.


Zagyi G.Ilona

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kevelin2018. november 29. 10:51

Szép jó emberi valóságos tetszik mint minden versed gratulálok

Törölt tag2018. november 29. 07:28

Törölt hozzászólás.