Anya(természet)

kicsikincsem•  2018. február 5. 10:50

Altatót fújt a szél... bús, fájó altatót
dúdolt a téli éjben... akkor elvesztél
a végtelenségben... Hófehér takarót
akartál, amit magadra terítettél,
s míg színeid álmodod... átmelengeted,
hogy tavaszi virradatra kendőd legyen.
Kendőd a könnyű, zöld selyem...
Emlékezetből majd újra hímezheted.
Az ibolyakék, tarka, napszínű sárga
nem lesz árva magány az öltéseiden.
Könnyek és türelem... szeretet táplálja.
Parány nő, s óriás anyai szíveden.


Zagyi G.Ilona

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. február 6. 12:12

Törölt hozzászólás.

csillogo2018. február 5. 19:57

szép

Rozella2018. február 5. 18:34

Csodaszép ... a párhuzam is... !!

Törölt tag2018. február 5. 17:03

Törölt hozzászólás.

skary2018. február 5. 16:55

anyaistennő

R3ventlov2018. február 5. 16:52

Csodálatos érzések bújnak magvukban, a tavaszra várva :)

kicsikincsem2018. február 5. 11:57

@Bugatti350: @kevelin: Köszönöm a figyelmeteket!

Bugatti3502018. február 5. 11:51

.... az ember és természet megfesthető képe! .') Gratulálok!

kevelin2018. február 5. 11:10

Nagyon szép gratulálok