7
===
http://www.youtube.com/watch?v=IJzQPuelBBU&feature=related
Hepp Béla- Az vagy...Nézlek. Kinn a csend alá szalad az est,
úgy remeg a fény az ablakon, ahogy
ujj varázsol húrra könnyű dallamot.
Régi sor kel dalra így: kenyér, s a test.
Ős szonett, „Az vagy nekem...”, bíborba fest
ágyamon egy csöppnyi láng, és hallgatod
ezt a sort, az vagy nekem... és az vagyok,
mondanám, amit kerestél, hogy szeresd.
Mégis hallgatok, talán a szó se kell,
most a csend, vörösben ingó gyertyafény
pillanatnyi bája köt, nem érdekel
vallomásom, vak sorokba font remény.
Nem tudom, szíved mi módon értem el,
vagy nekem, s maradj örökre az enyém.
megbocsátott szeretet
http://www.youtube.com/watch?v=eokFOfi8SQE&feature=related
lásd már alusznak és a tanulság
bár épp csak álmaik csücskébe kapaszkodik
(de már van)
be látnak és belátnak
átlátszatott nékik az otthonmelegség
segíts tartsuk meg bennük
hogy szeressék a szerelmet
és érezzék hogy az
nem csak vágyszikrás ég
csapongó mélyek fölött
várakozás szavak rögök
koppannak
fecskék az eresz védőgátja alatt
marasz(d)t még
bennük remény
és bennünk elég erő
hogy hidak
és hideg világi szabályok közül kimentve
este karunkra fekhessen szívük
szeretve
'._.'
http://www.youtube.com/watch?v=0-3h5fGyT5o&NR=1&feature=endscreen
Gamentzy Eduárd - Ne félj!
Engem így kell, hogy láss Kicsim!
Erősnek és szabadnak.
Ha rám gondolsz egy hajnalon,
Mikor csak egymagad vagy.
Mikor kevés az éjszaka,
Sötétebb kell, a mélység!
Akkor majd kapaszkodj belém,
Bejárjuk minden részét.
Ha elcsüggednél, ott leszek!
Nem hagylak összetörten!
Ha vinnék gyengéd álmaid,
Patkányok emberbőrben.
- Ne félj, hisz látod, itt vagyok!
Szememben száz halál van.
A világ minden Istenét,
Magamra tetováltam.
:-)
kusza betűk Tominak
hirtelen, végre, száraz, friss, vizes,
füst, hangoló, rezgő, akar, szarkaláb
a friss hóban suhanó
zizzenés hozzád vinne már
és végre rezgő láng ülne
gyertya hegyére de lásd újra csak
elmaradt ünnepeink
gyűjthetjük egybe
növő mínuszok közt
ma kettőtök hiánya közül kifájsz
hirtelen mint elhangolódott gitár
sír fel a szél és vizes könnyét
díszes pelyhekké öltözi az ég
tudja köszönteni már
nem elég a kék
már kevés a fény aranya is hát
alkonyt meszel a tájra
füstszín krétáját is sutba vágva
hiába száraz ágak karcos kapaszkodása
rájukölelődik a szeretetsötét
végre már csak egy ablak ég
és akaratossága szikrákat vet az éjre
s míg Te őt nézed tekinteted elér
egy furcsa virágig
mit nem a bent és nem is a kint játszik
nem föld és nem égi fény nevel
nem búza közt viruló szarkaláb
mégis úgy érzed néked nyílt
...én küldtem...hazavár
http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=augNdG6AvqE