7

vízen, ejtőernyő, tűzharc, árkok, megmérettetés, erdő, bátran, vigyázva, keményen, elmerül

jobb szeretem ha azt vágod a fejemhez 

 amit Swayze egykor

 a kockák pergő sodrán át

 a fények pillanataiból kiszállva

 az előtte riszálva ellejtő hősnőnek.

a lényeg abban lapul.

az enyém...

keresztvizében tisztára mostál.

 ...a minden oly nagy

 nem való hozzám.

 jóleső elmebajként borulsz rám

 takarsz

 akár torzsát a káposztalevelek.

 kívánságom? 

 egy veled.

 almalé. a kert

 emlékszik még a viharra

 kidőlt...felszakad gyökerek

 támasztva

 ki...meg...nem

 ősi tartás 

 föld ízű bizalom

 él tovább a szerelem.

 a hév a barátok a tiszelet.

 ...a Balcsi?

 ...nem lehet.

tükörpaplant terít a fehérség
(burokban születtél.?!)
egy forró éj talán
tervezett idegen
véletlen élvezet
vagy üszkös romokra épített
új vár...nem tudhatom
akkor még ki voltál

aznap  váratlan találkozás
önnön arcommal
magasan a bazaltsziklák hegyén
érintés izgalma ( azóta tart a kéz)
kezed mely néha vérzik
hisz van hogy tép a korlát
szikra mit nem fájdalom
pattogzó zizegése táplál.
tűz. lobogásod otthonná fűti a teret
kócolja hajunk bárhol a szél
legyen bár vaksötét az éj
hajnalkarcolt álmainkra
tükörpaplant terít a fehérség

~~~

... mert félig nem tudok

a lépcsőfokok a part...hullámok közt

hétköznapjaim leporellóját türelmesen
neked nem feladat. nem munka
és nem is tulajdon
miképpen tulajdon képem a reggellel
a teáskanna gőze mögűl rádnevet
tiszta
akár a köztünk feszülő hajnali csend
béke van. kérelem? nem...csak
kérlelem azt a tintafoltnyi sötétkéket odafenn
hogy várjon még a hasadás
hogy hasadtól a vállad ívéig még elhalmozhassalak
csókkal
genetikailag kell megbizonyosodnom
minden sejted sejti...tudja...érzi
érteni csak a bánatot...de az is elszáll
ha kezem fogod
felfelé és kifelé....miként szódavízből a buborék
éket nem ver közénk semmi ami súly
új lap a nap
és új csók a hajnal
" munka után jövök haza....és tudod" : hajtod

"detto"  súgja utánad mosolyom