nagyvendelblogja

nagyvendel•  2020. december 8. 16:13

UNOKÁM LEVELE A MIKULÁSTÓL

KEDVES BIANKA!

 

   Örömmel üdvözöllek a  messzi havas tájakról, és szeretettel megírom Neked, hogy újra eljövök Hozzád.

 

   Én  már régóta ismerlek Téged, és figyelem életedet, úgy, hogy igazából ne is vegyed észre, hogy  mindíg Veled vagyok. Ennek már lassacskán tizedik éve.
  Kár, hogy  már megöregedtem, de tisztán emlékszem arra, mikor elősször az ágyadnál álltam, és Te  hason feküdtél, arcod kissé félre fordítottad, kezeid ökölbe szorítottad, és édesen aludtál, én pedig megsímogattam fejedet, hátadat, és elöntötte lelkemet a  szeretet, és megfogadtam, hogy ezentúl figyelek Rád, követem, és vigyázom életed, minden évben, és lám, újra itt vagyok , és levelet írok Neked
   Messziről néztem, ahogy felcseperedtél, óvodás lettél, verset mondtál, s  énekeltél. Mikor iskolás lettél, táncra kerekedtél, szépen verseltél, és jó bizonyítványoddal minden évvégén megleptél.
Csodáltam kecses tartásodat, sudár alakodat, szép szőke hajadat.
  Azt is hallottam, hogy minden évvégén, December elején, advent idején, karácsonyra  kelvén várod az ünnepeket, a  szép fenyőfát, és alatta a  sok, becsomagolt csodát.  Mert megérdemled,  és várod a  Mikulást, az angyalkát, és  szent este,a  megváltó Jézuskát.
Nagyon nehéz  eltalálnom azt, hogy  mire is vágynál igazán, társasjátékra, babára, vagy modernebb dolgokra talán?
Hiszen nagyon megváltozott a  szokásrend , és a világ.   Beszéld meg szerető szüleiddel ezt a  bölcs ajándékozást, ők segítenek, hiszen a  legjobbat akarják Neked, hiszen mindennél jobban szeretnek, és majd én is segítek.

 

  Hamarosan zárom levelem, hiszen sok a  feladatom, vár a  sok kisgyerek.  Sok dalt kapok, és mások verset irnak nekem, én ide írom Neked , azt a verset, amit nagyon szeretek.

 

   Kérlek, ne aggódj, továbbra is veled leszek, ha látom, hogy igényeled.  Áldott ünnepeket kívánok Neked, legyél továbbra is kedves kislánya  mindazoknak , akik Téged nagyon szeretnek. Vigyázz magadra, és akkor sokáig Veled leszek .

 

  Őrizd meg magadban a  gyermeki lelkületed, és add át másoknak is a  szeretetet, az örök emlékezetet, ez az igazi ajándék, nekem elhiheted.

 

a gyermeki szívedben élő Mikulás.

 

2020.  december  06.   Mikulás napján

 

......

 


Mikulás, Mikulás...

 


Mikulás, Mikulás,
Csudálatos
Látomás.
Rőt ruhája
 Piros bodor,
Ősz szakálla
Fehér fodor
Édes, puha
Vattacukor
Hajlott hátán
Teli puttony,
Csizmája kopog,
Talpa alatt
Friss hó ropog.
Versért, dalért
Cukrot ad.
Ajándékot
Osztogat.
Imádságért
Símogat.
Szánkó szárnyán
Libben Ő,
Jövőre is
Újra jő

 


2020.  KARÁCSONYÁN

 

nagyvendel•  2020. december 8. 10:24

NEKROLÓG MÁTYÁS RITA HALÁLÁRA

 


 
   KEDVES OLVASÓK, BARÁTOK, ÉS ALKOTÓTÁRSAK!
 
    Ma, délután, mikor rutinosan bekapcsoltam a  gépemet, szomorú hírrel találtam szembe magam, MÁTYÁS RITA, lapunk munkatársa, író, költő, grafikus, festő, November 12.  délutánján elhunyt .
 
Kedves Barátok, Ismerősök!
 
Szomorú hírt kell tudatnom veletek.
Mátyás Rita festő és költő társunk ma délután hosszú betegség után visszaadta lelkét a teremtőnek.
Amíg élünk, szeretettel őrizzük emlékét.
 
   Enynyi volt csupán maga a  hír,
de aki ismerte ŐT, a kedves, segítőkész, alkotó , önzetlen embert, mi fájdalommal gondolunk a  hat agyi infarktus után eltávozott barátunkra. ,
A  sors, súlyos csapásokat mért rá, elvesztette férjét, saját kezei közt halt meg fia, és szeretett kishúga is elhunyt.  Hamarosan találkoznak majd a  túlvilágon.
Betegségeiből adódóan, ő  maga is mozgássérült volt, de  látóként segítette látássérült barátait, kísérőként vitte őket színházba, klubokba, és kirándulásokra is az ország egész területén .. A maga, és barátai örömére verseket írt, és képeket festett, több elismerést is kapva, magam is őrzöm a  rólam festett portrét, és több könyvem borítójának volt illusztrátora.
Emellett odaadó anya, és ötszörös nagymama is volt.
Hiányozni fog a családból,  listákról, újságunkból, és kísérőként egyaránt . Emlékét, és kedves lényét  megőrizzük, és írásai , festményei örökre fennmaradnak a  magazin archivált oldalain.
Nyugodjbékében MÁTYÁS RITA, TUSI MAMA. 
 
Sírkövükre az van írva, Ez még nem történt meg velem.

 

Fájó szívvel emlékezünk,  a  magazin minden olvasója, és munkatársa nevében, nagy vendel

 

wwwmegszolalok blogszpot.com
 
......
 
OLVASSUK SZERETETTEL, ÉS TISZTELETTEL, ÖNMAGÁRÓL, ÖNMAGÁHOZ, ÉS MIHOZZÁNK IS ÍRT VERSÉT
 
 
 
Mátyás Rita: Voltam...
 
Voltam zúgó szélben,
szerelmes sóhajtás,
kéklő éj mélyében,
perzselő vágyódás.
Ezer szín rét felett,
szivárványnak hídja,
szerény pipacs tánca,
lobogó szoknyája.
Gyertya táncos fénye,
csillogó szemedben,
göröngy koppanása,
a síri veremben.
Voltam éjszín gyémánt,
hófehér nászruhán,
Vérvörös koszorú,
sírodnak fejfáján.
Burukkoló galamb,
egy öreg fa ágán,
Vagyok a fájdalom,
anyaság oltárán.
 
2017
 

 

.........
 
EMLÉKEZZÜNK RITÁRA,  KEDVELT MAGAZINJÁNAK HASÁBJAIN IS PÁR RÓLA ÍRT VERSSEL
 
ÁLMODJ SZENYORITA
 
Nagy Vendel
 
Álmodj szenyorita...
 

 

Álmodj Szenyorita,
Latinos dallamokat
Sodor feléd
A langymeleg szél.
Meleg tenger felől
Só szagú leheletét
Borítja rád a
Cinkos remény.
Minden régi dal
Szenyoritáról mesél.
Ki vágyik a szépre,
Vágyik a jóra,
A szép, szerelmes szóra,
Mi lelkét simogatja.
Álmában elandalítja.
Amit kapna, azt
Örömmel fogadja,
S azonnal viszonozza.
Boríts rá puha leplet
Bársonyos éjszaka.
S titkon föléd hajol
Ki vágyón betakarna.
Elmúlik a langyos éj
A hajnal új napot remél.
 
Ébredj Szenyorita
Mint a reggeli fény.
Füleidbe halkan
Új szerelem zenél.
 
Életed elfújta
a tenger felől
rohanó szél.
 
 
 
Nagy Vendel
 
Ceruzacsoda
Szenyoritának ajánlom szeretettel!
 
Szalad a ceruza a papíron,
Valami előjön a vonalon.
Apró ház vagy kicsinyke tanya,
De sohasem laktanya.
A tanya előtt dió vagy eperfa,
Aprócska asztal alatta,
S boroknak bíbor pohara.
Fut tovább a ceruza,
A bányászt is látja,
Ki a mélyből
A grafitot kivájta...
Más lapokon barátod arca,
Majd saját portrédat mutatja
Puccos kalapban.
Mona Lisa mosolya...
Fényképnél élethűbb
E ceruzacsoda,
A grafikus érzelmeit
Rajzolta oda.
S mint valami tűz
Vagy izzó parázs,
Érzéki világok sora,
A ceruza varázsa.
 
EMLÉKÉT MEGŐRIZZÜK,  2020. 11.  12.
 
.......
 

nagyvendel•  2020. november 9. 19:36

ÉLETFILOZÓFIÁM

 

VISSZATÜKRÖZŐDÉSEIM 
 
SZEGZÁRDI NAGY VENDEL
 
Vakon sántító filozófia
 
Ha szegény vagy, nézheted magad a kútban, vagy egy tó csillogó vizében.
A gazdagok láthatják arcukat fényesre csiszolt ezüsttükörben.
Velencéből hozott,
Metszett üvegben.
 
De hogyha a valódit akarod  látni, nézzél kedvesed szemébe, az igazság tükrébe.
Kútvízéből pislog reád
 egy lomha béka, jelzi a víz iható még,
senki nem mocskolta.
A tó sima fényét megfodrozza egy falevél, a  gazdag hölgynek elfeketedik tükre ezüstje.
Csak a szemed őszinte örökre.
Gyere kedvesem ide, utoljára üljél az ölembe, s nézzél a szemembe, Elhaló fényét talán látod e?
Végsőként a te arcod élét véstem be fejembe.
Ezentúl fehér botot veszek a  kezembe,s fekete kalapot teszek a  fejemre.
 
   Mikor elhatároztam, hogy  megházasodom, a  szó legszorosabb, és mindenféle értelmében, kiterveltem, hogy mindenhol tükrökkel fogom felszerelni lakótereimet, gépeimet, autóimat.
Minden helyzetben kontrolálni akartam magam, hogy ellenőrizzem mindenkori tevékenységeimet, a  megfelelési kényszer sugallatára.   
  Hála Istennek, hogy ezen elhatározásomnak a  negyede sem valósult meg, hiszen nem szereltem tükröt a  hálószoba plafonjára, és  a  fürdőkád fölé sem, csak egy kis falitükör segítette a  borotválkozásomat, de  mamár arra sincs szükségem  vakságom okán.
Végül is  teljes alakot mutató előszoba tükör segített az elindulásban, a  végső pillantás, hogy minden rendben van e  hogy emberek közé mehessek  nehogy valami közbotrányt okozzak megjelenésemmel.
Irigyeim akkor teljes búcsút nyernének.
Igazából soha nem tetszett maradéktalanul az amit láttam, és szokásommá vált az a mondás, mikor belenéztem, hogy .. szemét.
  Azért  mégis néha előfordult, hogy felemás cipőben, vagy zokniban mentem el otthonról, de a  vakok nem vették észre, érthető módon, és ha egy látó szólt, hogy menjek haza, és cseréljem le a hibás darabokat, azt válaszoltam, minek menjek haza, hiszen otthon is csak felemás zoknira tudnám kicserélni....
No  ezt nemigazán értették.
 
   Kissé elvont,  kíváncsi , és filozofikus elhívatottságom okán , elméleti kísérletezésekbe fogtam, az emberi test , és lélek tanulmányozására.
Ha  egy olyan tükröt kreálunk, ami  minden  helyzetben mutatja a  mezítelen testet, előröl, hátulról, felülről, és alulról, akkor  minden síkban mást látunk, ámbár mindig ugyan azt az embert nézzük.  Erre a  filozofikus elméletemre felfigyelt pszichológusom is, és  mondta, ezentúl ő  is példálódzik majd ezzel az elmélettel.
 
  Maga a  tükör  évezredek óta szolgál bennünket, és nem csak a  hiúságunkat elégíti ki látvány formájában, hanem van némi gyakorlati funkciója is.
Autókon fontos a  visszapillantás, hogy mi is van a  hátunk mögött, és mit hagytunk el, s ez lehet átvitt értelemben is, mit is hagytunk magunk után.
Sokszor csodáltam a  periszkópot, hogy alul belenézek, és felül kilátok... érdekes jelenség, akár a  tükrökkel vetített fények világa.
Egyik munkatársam, hogy ne érje soha meglepetés, különféle nagyságú, és irányú tükröket rakott  fel a  raktára falaira, amiben időben látta, hogy ki és  mi, és milyen szándékkal közeleg az ő intim szférája felé, nehogy véletlen  alvás, vagy  alkoholizálás bűnén kapja az éber főnöke.
Ez  a  mindenki magából indul ki elmélete, és a  bizalmatlanság mindenkori jele.
Önkiszolgáló boltokban is  tükrökkel nézik hogy mit is csinál a  vevő a  polcok között, és néha ezt még kamerákkal is megtetézik. A nagy testvér figyel.
Orvosnál  eléggé el nem ítélhető módon, különféle tükröket dugnak fel,vagy le  az ember fiába, lányába, és amikor már benyelted, felkapcsolják benned a  villanyt, és  akár a  gyomrodba, és a  vesédbe is belelátnak, bár  ezt  szúrós szemmel akár egy feleség is elvégezheti  a  konyhaasztalnál is hazaérted után.
Hogy egyéb testrészeket ne is említsek...
Használhatunk bármiféle régi, vagy modern eszközöket, mégis csak az igazi tükör a  szem, a  lélek tükre.
Felkaphatjuk a  fejünket, mondván, ne  használjunk közhelyeket, de  mégis csak ez az igazság.
A  közhely, néha közröhelyé is válhat.
Szemeinkből minden kiolvasható, bánat, öröm, igazság, hazugság egyaránt.
Legfájdalmasabb élményem, mikor  kislányom szemében láttam a  csalódottságot, a  féltést, és a  félelmet, s nem szégyelltem bocsánatot kérni tőle, hogy csalódást okoztam.
 
Elmúlott már  éppen tíz éve, hogy elveszítettem a  látásomat,  kisunokám azonnal ugrott, ártatlan, gyermeki lelkülettel, papa megkeresem.
Drága, tündér kis szívem.
 
Azóta kénytelen, kelletlen vakon megbízom bennetek, mindenkiben.
Belső látásom, belső világom fokozatosan fejlesztem.
Köszönöm mindenkinek, aki megmaradt vakságom tíz évében, mindvégig mellettem.
Majd megadózok érte.
Látom azokat, akik ismernek, de kikerülve fejcsóválva néznek utánam, és magukban, vagy félhangosan kérdik, hát ez még él?
Látlak benneteket  buták.
Szemetekben tükröződik az értetlenség, a  csodálkozás, a  tehetetlenség érzése.
 
  Bennem pedig  visszatükröződnek a  régi, szép emlékek, az élmények, a  barátok, rokonok, és ugye hogy csodáljátok, mindez megmaradt, akkor is ha nem látok.
 
Látásmódom megváltozott
 
Olykor-olykor
Eltűnődöm a
Magyarok némely szaván,
Mikor a vak mondja,
Megnézem, s látom.
Képletes talán.
Hiszen
Nem vagyok vak,
Csupán csak nem látok.
Micsoda különbség.
Ugye csodáljátok?
Azt hogy világtalan,
Szívből utáljátok.
Gyönyörű ez a nyelv,
Mindent kifejez,
Örömöt, bánatot,
Minden árnyalatot
Bátor, okos,
Bugyuta gondolatot.
Végül is belátod,
Lehet jó a meglátásod,
Akkor is, ha nem látod.
Reméljük meglátod,
Ki  maradt végül  a  barátod.
Visszatükröződnek benned 
az elmúlt világok.
 

 

2020.  November 06.
 

 

......

 

nagyvendel•  2020. május 14. 16:14

A SZÍJJGYÁRTÓ, ÉS A NŐ


 


   Feri bácsi idős korára sem hagyta abba imádott mesterségét a bőrdíszműves szakmát. Igazából ő csak szíjjgyártónak vallotta magát, munkái is ezt sugallták, mert leginkább öveket, tarisznyákat, szatyrokat csinált, amiket a vásárban el lehetett adni,az olcsósága miadt a köznépnek. Ám ha valamelyik fogathajtó világbajnok megkereste megrendeléssel, akkor igazi, művészien megformált lószerszámokat gyártott, akár még az Angol királyi családnak is.
   Szekszárdon, Csatáron, a Vasvárosban lakott, annak a helynek a közelében, ahol elfogták a csata után menekülő Béri Balogh Ádámot, akit 1711- ben Budán a várban lefejeztek, mert nem akart átállni a labancokhoz. Az elfogás helyén ma egy szilfa áll, az elfogott brigadéros leszúrt botjából hajtott ki a szép legenda szerint.
  Ott ült a mester naphosszat a műhely ablaka előtt a csikón, s varrta a szurkos madzaggal a hámot, mikor hozott egy levelet a postás.
  A városi tanácstól jött a határozat,hogy a Vasvárost a rendezési terv szerint szanálják, s helyette panelházakat építenek, mert kell a sok lakás. s egy család helyén száz család fog lakni. Fellebbezésnek helye nincs, mert közérdek. Egy hónap múlva már az egész városrész eltűnt a föld színéről, s csak egy kút vagy pincerom mutatta, hogy valaha itt emberek éltek. Utolsó rúgása volt ez a tanácsnak,mert jövő évben már Polgármesteri Hivatalnak hívták az intézményt.
Ez  egy másik szomorú történet, talán erre is sort kerítünk egy más alkalommal.
Kárpótlásul volt aki pénzt, vagy panellakást kapott. Ők panelba költöztek, amit haláláig nem tudott megszokni. Az egyik kis szobát berendezte műhelynek, de ez már nem volt az igazi, csak talán még a bőr szaga...
Délelőtt egy kicsit még eldolgozhatott, de ebéd után kiment a szőlőbe,mert vágyott a szabad levegőre.  Összeszedte a gyümölcsöt, zöldséget a konyhára, elűcsörgött a tanya előtt, töltött egy demizson bort, aztán este haza indúlt. Csak az bántotta kissé, hogy útja mindíg a régi ház romjai előtt vitt el.
Még a mai napig is, huszonöt év után is embernagyságú gaz van a házak helyén.  Nem épült oda semmi.
Néha ráomlik egy egy pince a guberálókra, volt is néhány tragédia.
   Az első emeleten laktak, mert kikötötték, feljebb nem költöznek. Egyik nap  indúlt a tanyára, nyakába vette a tarisznyáját, nyitotta az ajtót.  Ahogy kilépett a sötétes folyosóra, földbe gyökerezett a lába a váratlan látványtól. Egy teljesen meztelen ,fiatal nő állt előtte.
A férfi, és a nő is megijedt, kölcsönös volt a meglepetés.
A váratlan tünemény leszaladt a lépcsőn, és már csak a vasajtó csattanását lehetett hallani.
Az öreg visszalépett a lakásba,és szólt a nejének.
-Mama, itt állt egy meztelen nő...
A mama kijött, s csóválta a fejét.
-Rémeket látsz, menj csak nyugodtan, nincs itt senki.
-Már öregségedre szellemeket látsz?
A papa megszégyenülve elindúlt,de azért körűlnézett az utcán, hátha lát valami gyanúsat,sehol nemlátottsenkit.
Lassan elfelejtődött a dolog,azér azóta óvatosabban nyitotta ki a lakás ajtaját. Végül ő is kezdte hinni, hogy halucinált.
    Néhány hét múlva a házaspár együtt indúlt a közeli boltba bevásárolni.ama A férj zárta az ajtót, a mama mögötte igyekezett kifelé, mert siettek.
-Mama! Már megint itt az a meztelen nő!  kiáltott fel, s valóban ott állt a maga meztelen valóságában,
Mostmár aneje is látta,ez nem tréfa dolog.
Az ifjú hölgy ugyanúgy eltűnt, mind az első alkalommal
Úgy döntöttek, ennek most már utánna kell járni.
Lesiettek a lépcsőn, s a kijárat melletti radiátoron egy hálóinget találtak kiterítve száradni.
-Bizonyára a nőé,  vélekedetta mama.
-Lehet,de akkor meztelenül futott el? kérdezte a papa.
A háztönb előtt zöldelt egy buxus bokor, amögött bújt el a didergő leány. Oda dobták neki a hálóinget, ső zavarodottan kapkodta magára a z aprócska, semmit nem takaró ruhadarabot.
Hosszú kérdezősködés után, mert a zavart lánytól nehéz volt valamit megtudni, kiderült a lehetséges igazság.
A lakással szemben, az út másik oldalán a kórház állt, sok épületéből az első a pszihiátria. Onnan szökött meg heti rendszerességgel az ifjú hölgy, aki Centrum királynőként mutatkozott be.
Hadserege a gemenci erdőben állomásozott, és csak az ő parancsára vártak, hogy elindúljanak,hogy elpusztítsák ezt a cudar, bűnös világot.
Azért jött be a lépcsőházba, mert a sereg előtt ilyen méltatlan öltözetben nem jelenhetett meg, és ruhát szeretett volna kérni valakitől.
A házaspár megsajnálta a Centrum királynőt, és egy köntöst kerítve átkísérték a beteget a kórházba,ahol már várták, hiszen ismerték eme mániáját.
A mesternek sokszor eszébe jutott a bugyuta leány de már soha többé nem találkoztak.  Ki tudja mi történt vele. 
   Talán visszatért birodalmába, s kivívta serege élén a győzelmet, megvalósította vágyát.. Egy boldog, szép világot. Álmaiban bizonyára.

 


2012  szept 27

 

Megjegyzés:  A történet nyomokban valós elemeket tartalmaz.  Aki nem hiszi járjon utánna.

 


 
nagyvendel•  2020. május 11. 12:38

Uhu bagoly, a teremőr



 

 Azt mindenki tudja, vagy ha nem, akkor sejti, mint nyúl a vihart, hogy enni kell!
Legyen az állat, vagy ember, egyre megy.

 

 

 

   Az élőlényeket általában az ösztöneik vezérlik, csak igen keveseknek adatott meg a tudatos élet, az ember az egyetlen aki gondolkodni tud, másokat az életösztön, és a fajfenntartás parancsa vezeti.
 Zajlik az élet, és kiabálják az állatok, emberek, hé, hát itt esznek, itt engem esznek, és tényleg..
A ragadozó a növényevőt, a növényevő a fákat, füveket, és az ember mindent, amit megtermelt, és levadászott.
Madarak a  rovarokat,a  hangyák pedig az utolsó morzsákat is elfogyasztják, semmi nem vészhet kárba.
Így megy ez már ősidők óta.
A Homo Sapiens megszelídítette az állatokat, létrehozta a vadgazdálkodást, a vadászat fogalmát, és földjein termeli a növényeket, zöldségeket, és a gabonaféléket.
Az utóbbi évszázadok során az emberiség megtanulta a gazdálkodás fortélyait, a mezőgazdasági iskolákban, különféle ágazatokban, állattenyésztés, és növénytermesztés szakokon, és az ezzel vele járó tárolási, és raktározási szabályokat egyaránt.
Laci, az unokaöcsém, is elvégezte a Mezőgazdasági főiskolát, és munkavágytól lelkesedve elvállalta a raktárvezetői munkakőrt egy szövetkezetben.
Büszke volt arra, hogy ilyen fontos hivatalt bíztak rá oly fiatalon.
Hatalmas pincékben érlelték a borokat, és az almát és a körtét is elrakták téli értékesítésig egy arra kialakított pincerendszerben. A burgonyát egy hatalmas, sokágu, két ajtós pincében vermelték el, ahol a lovaskocsi elől bement, és a hátsó ajtón pedig távozott, a  rakomány kirakása után.
DE!
a legfontosabb ágazat a gabona termesztés volt a  szövetkezetben, Hatalmas hangárokban tárolták a gabonaféléket, vagonszámra, a búzát, árpát, és a legfontosabbat, a kukoricát.
Állatokat takarmányoztak velük, de felhasználták még a szesziparban is, hiszen amiben van cukor, abból lehet pálinkát is gyártani.
Tudja ezt minden jóravaló, és szomjas gazdaember.

 

 

 

Várták a téli, tavaszi időszakot, amikor az árak felfelé íveltek, és hatalmas teherautókkal hordták az értékes árut a vasúti vagonokhoz.
Néha megkérdezte valaki a  fuvarosok közül a  bakteroktól, hogy, tessék mondani, miért van olyan messze az állomás a falutól? Arra törekedtünk, hogy minél közelebb legyen a sínekhez.
Hangzott a furfangos válasz.
No ezen aztán elmorfondíroztak egy darabig.

 

Laci lelkesen, és jól gazdálkodott, a szövetkezet  vezetői is megvoltak elégedve vele, de  azért felmerült némi probléma, és a  gondok nem csekélyek, állapította meg magában.
Tonnaszámra állt az értékes mag a hangárokban, és a  bőségre megjelentek az éhes szájak, rágcsálók, és a  magokat kedvelő madarak.
Elsőbb a  mezei egerek, és a  pockok, majd később a  patkányok. Láthatóan nagy károkat okoztak  a  magtárakban, szemeteltek, és fogyott maga a  mag is, hiszen nem volt akadály, és természetes ellenség sem, és a  patkányok egymás hasát fogták a  nevetéstől, mikor megláttak egy két söprűvel kergetődző raktárost, akik próbálták elhessegetni a  jóllakott rabolókat.
Sajnos nem sokra jutottak, a veszedelem után az állatkák újra előbújtak rejtekeikből és a  bőség okán még szaporodtak is, hiszen volt mit enni bőven, és a rágcsálók is Isten teremtményei.
Eszükbe jutott a gazdáknak, hogy valamikor, régen, az Egyiptomiak háziasított vadmacskákat használtak a  féltett termés megvédésére, ami akkoriban, állítólag, bevált.
Sajnos itt nem igazán, hiszen a  háziasított kényes, és lusta cicák inkább a  macskatápot ették, minthogy az egereket hajkurászták volna.
Laci elkeseredetten figyelte a  fejleményeket, és a hídmérleg kezelése közben gondolkodott a  megoldáson, annál is inkább, hiszen látta, hogy nem eléggé elítélhető módon más állatfajok is megjelentek a  terített asztalnál.
Eleinte csak pár veréb garázdálkodott az  árpahegyek tetején, és aztán megjelent néhány vadgalamb is, aztán odatévedt jónéhány házi galamb is.
Laci belső füleivel hallotta a gúnyos dalukat, hogy aszongya.. Tiszta búzát szemezget a  vadgalamb..
Némelyik tubi arra vetemedett, hogy a  gerendák szegleteiben fészket rakott, és már el sem kellett repülnie a  védelmet  adó, élelmet is biztosító terciáról.
A  verebek is beköltöztek néhány árván maradt fecskefészekbe, hiszen azok már elrepültek melegebb vidékekre.
Őket nem bántotta senki, hiszen  a  fecskék rovarokkal táplálkoznak, szintén hasznosak voltak nyári időszakokban.
Elkapdosták a  kellemetlenkedő szúnyogokat.
Csodás látvány, a cikázó villásfarkuak vadászata.

 

 

 

A  főmagtárosnak álmatlan éjszakát  okoztak a  dőzsölő  állatfajok. Csapdákat nem állíthattak, állatkínzásra nem vetemedhettek, és a méreg lerakása is tilos volt, mivel szennyeződhetett a lisztnek szánt búza.
 Mint derült égből a villámcsapás, hasonló módon megjelent a váratlan megoldás, és az élet rendje helyreállt egy csendesen figyelmező személyében.
A  közeli kiserdő fáiról élesen fülelt, és hatalmas szemeivel pislogott egy Uhu bagoly.
Mélységes, éjsötét csendben uralta az éjszakát.
Nesztelenül  suhanva, radarját bekapcsolva, felderítette a nagy nyüzsgést, és a  sürgés forgást, és mivel ő maga is éhes volt, néha lecsapott a könnyű prédára.
Bizonyára meglepődtek a  tettestársak..
Hatalmas karmai közül senki nem menekülhetett.
Némelyik egércsalád batyuval a  hátán megindult a  templom felé, hiszen ott nincs sem macska, sem pedig bagoly.
Fő a biztonságos lét, templom egere státuszban.

 

A  dolgozók látták, hogy mind kevesebb a  galamb, és mintha fogynának  a  rágcsálók is, de  néha árulkodtak az elhullajtott madártollak, hogy itt éjszakánként nagy hajcihő folyhat.
Sok volt a  galambtolju .
A  gazda ennek nem igazán örült, egészségügyi okokból kifolyólag,
Nem értette a  dolgok ezen állását.
Végezetül megoldódott a  rejtély, Laci meglátta a  hatalmas madarat, a  nappali fényben a  gerendán üldögélő Uhu bagolyt.
Talán éppen aludt a  fenséges ragadozó.
Farönkből készíttetett neki egy odút, és felszerelték egy magasan álló mestergerendára.
Ha  már itt lakik, akkor legyen otthonos a  lakása.
Pár nap múlva megjelent a  kéretlen teremőr párja is, hiszen az élet nekik is könnyebb lett így.
A  rágcsálók kezdtek elfogyadozni, és nemsokára megjelent néhány tojás  az odúban, és hamarosan kikeltek a fiókák.
Közelített a  tavasz.
Egyre több egér bundája került terítékre, hiába, sok az éhes kismadár.
Helyre állt a  rend, és a  bagoly mondja verébnek elv is megdőlt, hiszen a teremőrré avanzsált nagy szemű madarak előtt igaz hogy könyvet sohasem láttak, de a tudós madarak bőszen védelmezték a rájuk testált hajlékot.
Nem kell az embereknek beleavatkozni a  természet dolgába, a természetes kiválasztódás, szabályozza a  túlszaporodást, és a  káoszból ismét szabályos rend alakult ki a  hasznos, és csodálatos madarak segítségével.
   A  megoldás néha csak egy karnyújtásnyira van előttünk, csupán észre kellene venni.
Az  éhség nagy úr.
EPILÓGUS...
Éjszaka egy Uhu bagoly össze- vissza baramgol,
sötétben is élesen lát, elkapja a vacsoráját. Megfogja a pockokat, fészkeket is fosztogat. Fészkén ül a  gerlepár,
lecsap rájuk a madár, elrabol egyet a galád. Búsan búg a  párja még, megölték szegénykét. megölték szegénykét. Bagoly fejében ébredez a sok bölcs gondolat, pislog rá jó nagyokat, közben okosan bólogat.
Karmai közt áldozat, nem kíséri kárhozat.

 

 

 

2020.  MÁRCIUS 12.

 

 
.....

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom