nagymate777 blogja

Sétál az utcán leszegett fejjel.

Mélyeket lélegzik, hátha attól elmúlik a remegés.

Meghalna egy cigiért, de két napja csak egy üres doboz van nála.

Nem múlik a remegés, legszívesebben rohanna. Futna, ameddig ki nem fogy a levegő. Lehetőleg örökre.

Hova menjen? A lakás üres, nem várja senki, és amúgy is idegennek érzi magát benne. Idegennek érzi magát mindenhol.

Idegennek érzi magát mindenhol, amióta Ő elment. Ő elment, és elvitt magával mindent, nincs mit tenni.

Még mindig remeg, habár már kicsit kevésbé. Csak a szokásos. Egy éve minden nap ez van. Néha kicsit jobb, néha kicsit rosszabb. A séta segít. Néha a bor segít. Vagy a gin. Mindegy, csak valami legyen. Csak hogy tudjon végül aludni. De most a séta van. Céltalanul. Illetve a Margit híd jónak tűnik. Onnan akár le is ugorhat. Csak hogy megszűnjön a remegés. Úgysem ugrik, gyáva. Talán majd egyszer összeszedi magát hozzá. Csak az anyját sajnálná. Ő nem érdemli meg. 

Inkább hazamegy, lefekszik, és reméli, hogy nem ébred fel reggel.