Kosztolányi Dezső

"A játszótársam mond akarsz-e lenni
Akarsz-e mindig, mindig játszani
Akarsz-e együtt a sötétbe menni
Gyerek szívvel fontosnak látszani
Nagy komolyan az asztalfőre ülni
Borból vízből mértékkel tölteni
Gyöngyöt dobálni, semminek örülni
Sóhajtva rossz ruhákat ölteni
Akarsz, akarsz-e játszani
Akarsz-e játszani mindent mi élet
Havas telet és hosszú, hosszú őszt
Lehet-e némán teát inni véled
Rubint teát és sárga páragőzt
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni
Hallgatni hosszan, néha-néha félni
Hogy a körúton járkál a november
Ez utca seprő szegény beteg ember
Ki fütyörész az ablakunk alatt
Akarsz játszani kigyót madarat
Hosszú utazást, vonatot, hajót
Karácsonyt, álmot, mindenféle jót
Akarsz játszani boldog szeretőt
Színlelni sírást, cifra temetőt
Akarsz-e élni, élni…"

No szerintem ez a Tao .  :)