Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Voila
eminui 2012. szeptember 2. 08:01
Végtelen tereken
parttalan tengeren
pontatlan pontokon
fényes napsütésben
ködös vakhomályban
fakó arcok feltűnnek
a sors sodrásában
az élet mindig e
két véglet között
jelenthet éppen
szépet vagy rútat
az emlék akár
élhet is bennünk
vagy akár
meg is fakúlhat
két véglet az élet
szegényen vagy gazdagon
vagy a kettő között
parttalan partokon
a lét tengere sosincspart
rőt szikláit mossa,
buja emlékszenvedélyeket
észfelszínre hozza
két véglet az élet:
szegényen vagy gazdagon
vagy a kettő között
pontatlan pontokon
a lét sodrásában
mint csónak a viharban
ide-oda sodródsz
az iradatlan tajtékban.