Regős ének

Kesergő napok mind

keserves pillanatok.

Édes élvezetek,

meddig élvezkedtek?

Bűnöknek tályoga,

boszorkák vasfoga,

fák odvassága,

árnyékok világa.

Bűnös  világ ez,

minden hiába!

Hetyke örömek,

keserű sóhajok, 

kimondatlan óhajok,

vajon mit mondtatok?

Öröknek hitt boldogságok,

végtelen sóvárgások,

még romlatlan kívánságok,

vajon ártatlanok voltatok?

Nesztelen léptek

vajon merre léptek?

Esztelenül loholva

vajon merre tévedtetek?

Romlott világ,

íme egy ártatlan virág!

Vigyázz, mert letépnek!

Sártengerbe vetnek!

Gyomok elnyomnak,

madarak kikaparnak,

létgyertyád kihúnyhat,

szépséged megfakulhat ...