Búcsú

Kék szemekben 

örömfény csillan,

sovány kezek

görcsösen, bár, 

de búcsút intenek.

Szívem  oly fájón

sajog még, majd

harsányan zeng

a dal, a jajszó-zene.

Ki képzeletemben

búcsút intett felém,

nem létezik már,

megtestesült múltam

porhadó teste végleg

s örökre földben pihen.

Ám lelke mennyekbe

szállt talán, legalábbis

én tényleg azt hiszem.