Mysty Kata blogja

mystynekatika•  2010. december 22. 00:09

Bethlemi Csillag

 

  Jézus születése és a "betlehemi csillag" rejtélye

Szerző: Szoboszlai Endre

A karácsonyról, csillagász szemmel Több bibliai jövendölés megfejtésénél hívták már segítségül a teológusok és a történészek a csillagászati kronológiát. Így volt ez Jézus születési időpontjának a meghatározása kérdésében is. A neves vallástörténeti eseményt ugyanis csak hozzávetőleges pontossággal tudták időben behatárolni. A csillagászati kronológia azért tud segíteni, mert a nap- és holdfogyatkozásokat, valamint a bolygóegyüttállásokat, megbízhatóan tudja előre - vagy vissza - számolni. Ez a lehetőség adta a kulcsot az emberiségnek ahhoz, hogy a leghatalmasabb világvallás megteremtőjének, Jézus Krisztusnak megtudhassuk a születési dátumát, legalábbis kb. egyéves pontossággal behatároljuk.
A pontos választ azt hiszem, soha nem tudhatjuk meg, hiszen a csillagászat csak azt tudja megválaszolni, hogy mi volt a "betlehemi csillag" és mikor volt látható.

Azt viszont nem, hogy ténylegesen mikor született Jézus.

Máté evangéliumában Amennyiben az égi látványosság pontosan lett leírva a születés után a Bibliába, akkor reményünk lehet arra, hogy megfejtjük a kérdést. Idézzük ehhez Máté evangéliumából a megfelelő részt (2. 1-2): "Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki..."

bibliai idA ézet két információt is közöl:


Jézus Heródes halála előtt született, és azt, hogy valami ritka látványosság volt az égen. Ezeken túl pedig joggal feltételezhetjük, hogy mitológiai okokat is keresnünk kell, hisz az akkor élt emberek hitvilágában mélyen jelen volt az asztrológia tanítása. Heródes halálának az időpontját kell megkísérelni megfejteni, és aztán már van egy adat a további kutatásokhoz.
Heródes halála a történészek szerint i.e. 4 tavaszán volt, a zsidó húsvét előtt. A zsidó húsvét abban az évben április 11-ére esett.

Érdekes, hogy a Heródes halálának időpont-megállapításakor is a csillagászat segített. Heródes életének utolsó időszakában beteg volt, továbbá nagyon féltette hatalmát. Nem sokkal a halála előtt egy lázadás tört ki ellene, amit sikerült elfojtania, és a lázadás vezetőit egy este máglyán megégettette. Flavius (I. század) a híres zsidó történetíró szerint a kivégzésekor holdfogyatkozást lehetett látni. A csillagászati kronológiának köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a keresett égi látványosság az i.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás volt, mely 20 óra után kezdődött. Heródes a lázadók vezéreinek kivégeztetése után elutazott a Holt-tengerhez, hogy betegségét ott gyógyítsa, azonban nem járt eredménnyel a kúra

. Ezután visszautazott Jeruzsálembe. A városban már halálhíre kelt, és legkisebb fia, Antipater (akit apja börtönben tartott) már az uralkodását próbálta előkészíteni. A zsarnok és féltékeny uralkodó ezért saját fiát megölette (csakúgy, mint előtte már másik két fiát). A történelmi feljegyzések szerint a zsarnok uralkodó saját fiának megöletése után öt nap múlva meghalt. Utóda hosszadalmas és nagy szertartással szállíttatta Heródiumba, és ott eltemettette. A felsorolt sok eseményre bizonyára volt idő, i.e. 5. szeptember 15. és i.e. 4. április 11-e között, amikor a zsidó húsvét előtt meghalt Heródes. Így az első fontos dátum megállapítást nyert, és ebből következik, hogy Jézus születését hamarabb kell keresnünk! Több elképzelés szerint a születési időpontot azonban nem szabad i.e. 8-nál régebben keresnünk, és az előzőekben feltárt események miatt pedig i.e. 4 a másik dátum, ami között keresnünk kell egy égi jelet. Sok ábrázolás üstököshöz hasonló jelenség feltűnését örökíti meg, vagy többen gondolnak arra is, hogy szupernóva csillag fellángolása volt az égi látványosság. Természetesen ezek a valóban ritka és szemet gyönyörködtető jelenségek is lehettek volna a Jézus születését előjelző égi üzenetek, csakhogy a gondos kínai feljegyzések a megadott időszakban nem rögzítettek sem üstököst, sem szupernóva felfénylést! Arról nem is beszélve, hogy ezek mitológiailag nem magyarázták volna a messiás eljövetelét!

Rendkívül lényeges továbbá, hogy a látvány többször is feltűnt, felhívta magára a (bizonyosan Babilonban élő) napkeleti bölcsek figyelmét. A Bibliából megtudhatjuk, hogy a feltűnést látva indultak el a napkeleti bölcsek Jeruzsálembe, ahová megérkezvén tudakozódtak Heródestől, hogy hol született meg a zsidók királya.

Azt is megtudhatjuk a Bibliából, hogy az útbaigazítás után ismét látták a jelenséget, hiszen az mintegy vezette őket, előttük ment... Heródes a bölcseknek megkerestette régi próféciákból, hogy hol kell a zsidóság megmentőjének megszületnie, és így igazította őket Betlehem városa felé.

A csillagászok számításai szerint Jeruzsálemből kb. dél-délnyugati irányban, a megadott időszakban csak egy látványosság tündökölt az égen, mégpedig a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben! Sőt, i.e. 7-ben a rendkívül ritka háromszori együttállás valósult meg. Ez a ritka jelenség pedig további elfogadhatónak tűnő magyarázatot is ad. A régi zsidóság asztrológiai hitvilágát a babiloni papcsillagászok kiválóan ismerhették, hiszen a babiloni fogság idején érintkezésben volt a két nép. Mitológiailag elfogadható magyarázatként szolgálhat tehát a jelenség, mert a Jupiter királyi csillagként szerepelt, a Szaturnusz pedig a zsidóság szombati ünnepnapjának (és általánosságban véve a zsidóság) csillaga volt. (Azt most ne vegyük figyelembe, hogy mindkét égitest bolygó és nem csillag.) A Halak csillagkép pedig a Messiás csillagképe volt, és egyben a Babilontól nyugatra lévő Palesztinát jelentette. Továbbá az asztrológiában, általánosságban véve a születéssel kapcsolatos. Tehát ha a legfőbb hatalom jelképe a Jupiter, mint királyi csillag, a Szaturnusszal, mint a zsidóság csillagával, a Messiás csillagképében (a Halakban) egy évben háromszor is együttállásban van, akkor az a babiloni bölcsek szerint azt jelentette, hogy megszületett a zsidóság felmentője (a római elnyomás alól). (Mint tudjuk, a zsidók nem tekintették messiásuknak Jézust, és továbbra is várják a Messiás eljövetelét, aki a jeruzsálemi Aranykapun fog majd bejönni.)


Rendkívül ritka bolygóegyüttállás

A babiloni papcsillagászok bizonyosan várták az említett együttállást, mert valószínűleg birtokukban volt a többszáz éves észlelési adatsor erről a ritka jelenségről. Erre van is agyagtáblába vésett ékírásos bizonyíték. Az égi látványosság eme ritkaságai a számítások szerint i.e. 861 végétől 860 közepéig, i.e. 7-ben, majd i.sz. 1940/41-ben és 1981-ben voltak. Ebből láthatjuk, hogy az i.e. 860-ban bekövetkezett Jupiter-Szaturnusz együttállás után csak az i.e. 7-ben feltűnt jöhet számításba. Megjegyzendő, hogy az 1940/41-es és az 1981-es nem a Halakban volt. A jelenség természetesen csak a Földről nézve izgalmas, hiszen hatalmas távolság van a két bolygó és a Föld között a valóságban. A háromszori együttállásról röviden annyit, hogy akkor jöhet létre, amikor a Jupiter látszólagos hurok mozgása teljesen lefedi a Szaturnuszét. Elsőként Kepler (1571-1630) gondolt arra, hogy ebben a jelenségben keresse a "betlehemi csillag" rejtélyét.

Kepler idejében, 1603-ban szintén látható volt a Jupiter és a Szaturnusz (egyszeri) együttállása, akkor a Skorpió csillagképben. Ezután 1940/41-ben lehetett háromszori együttállást látni, a Kos csillagképben, amely közel van a Halakhoz. Legközelebb majdnem háromszoros együttállás csak 2238 augusztusának végén és 2239 februárjának végén lesz (az Ikrekben), de ezután eltávolodnak a bolygók egymástól, és a harmadik közelség elmarad.

A Halakban a két bolygó csak 2378 februárjában lesz együttállásban, de csak egyszer. (Egyszeri együttállás nem ritka, mert húszévenként bekövetkezik.) Tehát megállapíthatjuk, hogy ez volt az égi jel, mely először i.e. 7. június elején, másodjára szeptember végén, és végül december elején tűnt fel. Csak szeptemberben vállalkozhattak (a nyári meleg enyhültével) a babiloni napkeleti bölcsek a kb. 1000 km-es tevekaravános útra, Jeruzsálemig.

Két hónap alatt ezt minden bizonnyal megtehették, amikor ismét feltűnt a két fényes bolygó közelsége a decemberi égbolton. (A közbeeső időben látszólag eltávolodnak egymástól, de aztán újra látványosan közelednek, amikor az első közelséget követő távolodás elmúlik, akkor ismét közelítenek egymáshoz a bolygók. Ilyenkor már bizonyos, hogy háromszori együttállás lesz. Ezt már tudták a babiloni csillagászok, sőt várták is.)

Az evangélium leírása szerint a napkeleti bölcsek nem csecsemőt, hanem gyermeket kerestek. Ebből arra lehet következtetni, hogy Jézus ekkor már nagyobbacska volt.

Erre találunk is magyarázatot, ha azt feltételezzük, hogy Jézus hamarabb született, mint i.e. 7 decembere. Mi utalhat erre az elképzelésre? A Bibliában érdemes tovább kutatni, és egy másik evangélium utalását figyelembe venni.

Lukács evangéliumában nincs utalás


Lukács evangéliumában ugyanis nincs említve csillag! Ez helyes is lehet, ha azt feltételezzük, hogy Jézus az előbb említett időpontnál hamarabb született!

Lukács evangéliumából megtudhatunk egy olyan eseményt, aminek a dátumát megállapítva szintén közelebb juthatunk a rejtély kulcsához. Ez az esemény pedig egy népszámlálás, ami miatt József és Mária Betlehembe ment, ahol Mária megszülte elsőszülött fiát. Idézzük ehhez Lukács evangéliumából a megfelelő részt (2. 1-7): "És lőn azokban a napokban, Augustus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék.

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Menne vala azért mindenek, hogy beírattassanak, kiki a maga városába.

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városból Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és házanépe közül való volt; Hogy beírattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyezteté őt jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük a vendégfogadó háznál."

Az idézetből két információt szűrhetünk ki: az egyik az, hogy az első népösszeíratás volt az, amikor Jézus született, továbbá az, hogy ez a népszámlálás Czirénius idejében volt. A történészek szerint Czirénius (Quirinius) i.e. 8-ban érkezett Palesztinába, de csak később lett helytartó, mégpedig i.e. 3-ban és aztán i.sz. 6-ban.

Tehát az evangélium írója itt kis pontatlanságot ejtett.

Ezt a kijelentést azért tehetjük, mert a népszámlálás időpontját sikerült a történészeknek kideríteni, pontosabban a rendelet kiadásának dátumát. Augustus császár nép-összeíratási rendeletét i.e. 8-ban adta ki és Palesztina távolsága miatt joggal feltételezhetjük, hogy ott csak kb. egy év múlva, esetleg valamivel hamarabb tudták végrehajtani! Ebből viszont az következhet, hogy i.e. 8-ban vagy 7 elején Jézus már élt.

Ezt bizonyíthatja az is, hogy Heródes állítólag a kb. két éves és az ettől fiatalabb fiúgyermekeket megölette Betlehem városában és környékén. Úgy gondolta, hogy a napkeleti bölcsektől megtudott adatok birtokában a kb. két éves fiúgyermekeket kell megöletnie, és akkor biztosan "beleesik" a zsidók királya is.

(A hatalmát hisztérikusan féltő Heródes ezen szörnyű tettét a bibliai leíráson kívül semmi nem látszik bizonyítani, ezért sokan kétségbe vonják.)

Amennyiben mégis volt gyermekgyilkosság, akkor ezt a gyermek Jézus túlélte, hisz akkorra a Szent Család a Biblia szerint már Egyiptomban élt (később pedig Názáretben).

Nemcsak a napkeleti bölcsek szóhasználatából (gyermek és nem csecsemő) következtethetünk arra, hogy i.e. 7 decembere előtt Jézus már élt, hanem abból is, hogy csak a IV. század végén rendelte el a keresztény egyház, hogy a téli napforduló napján legyen Jézus születésének ünnepe.

(A régi római naptár szerint a téli napforduló december 24-éről 25-ére virradó éjjelen volt.)

A IV. század előtt ugyanis tavaszi időpontokban volt kisebb megemlékezés.

 

mystynekatika•  2010. december 21. 00:28

Karácsony

A szeretetet szét kell osztani
az emberek között - hogy el ne fogyjon.

Azért teszel félre egy maroknyi kovászt,
hogy kenyeret kelessz és süss belőle,
s azzal egész háznéped jóllakassad.

Ha nem őrzöl meg egy kevés kovászt
utoljára dagasztott kenyeredből,
tékozlásod bélyeget éget
homlokodra, és sorra elhagynak híveid.

utolsó falás kenyered akár
tűzbe is vetheted; ha kovász
ég el, éhenvész házőrző kutyád is.

Ha nem adsz - vagy nem kérsz cserébe
kovászodért - kovászt, s a szomszédod is így tesz,
egész országok elnéptelenednek.

(Persze, a kovász se mindent keleszt meg,
ha sárba gyúrod, abból nem kenyér lesz:
nem osztja szét s nem őrzi meg magát.)

A szeretetet szét kell osztani,
mert természete szerint oszthatatlan;
mikor már másnak nem jut,
magadnak sem marad belőle


Szőlőt hoztam neked. Szereted ...?

Nem vagyok több egy porszemnél. Miért? Hiszem, hogy erre vágytam. A butaságaimra, melyekből tanulhatok. A gondolataimra, melyeket megzabolázhatok. A felismerésre: hogy hamis álmaim, vágyaim nem a szeretetet szolgálják. Mert szeretni nem egyszerű!
A szeretet nem kérdez. A szeretet elfogad. A szeretet nem akar! Nem követel! A szél sem kérdezi a hegyeket:
- Miért vagy itt …?
- Nem látod, hogy útban vagy?
Ahol élek mindig fúj a szél. A hegyek felől érkezik, és lassan körbeússza az egész hegyvonulatot ...
Ha a szél Isten ösvényeire fúj engem, láthatom és hallhatom, ahogy dalol a végtelenben. Egy csodálatos, igaz lélek dalt ... Ez csakis kicsi porszemként valósulhat meg. Aztán itt van ismét a szeretet. A szeretet, amit minden élőlény másképp gondol, érez, és ad tovább.

A szeretet: Gyönyörű selyem, és durva pokróc ... Ragyogó gyémánt, és folyami kavics ... Kristálytiszta forrás ...
Szeretnék adni neked egy kavicsot, tovaszálló felhőt, rétek mosolygó virágait ...
Hogyan adjam neked? Ne érezd tehernek! Ócskaságnak, haszontalanságnak ...
Ezért az életfa gyümölcsét, a szőlőt adom neked. Az életfa termését. A szőlőben érlelt szeretetet. Az élet fájának gyümölcsével, az ősz szépségével ajándékozlak meg. Legyen a tányérodon friss szőlő, és mazsola is ... Isten áldjon!


Szent ünnep van, gyújtsd a lángot,
Dúdolj boldog dallamot, kívánj szívből szép világot,
Kívánj békés holnapot, lásd a mosolyokon át a gyönyörű csodát,
A szívek fénylő angyalát, égen földön várnak ránk.
NOX 21


Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje.
Wass Albert

mystynekatika•  2010. december 9. 14:54

VERS a versekről


Tóth Árpád: Jó éjszakát!

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későn kelő.

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bólygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán.
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.

Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!

 

 

Reményik Sándor
Írjad poéta

Írjad poéta!
Ha csügged a lelked,
Nehezül a szárnyad,
Ha rajtad a kétely
Zsibbasztón elárad:
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból?
Ne kérdezd: mi végre?
Nem tudod te, hol vár,
Éppen terád hol vár,
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége,
Egy szív szomjúsága:
Megenyhül a lelked
Egy rebbenésére,
Egy színes szavára.
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!
Nem tudod te, mit tesz
A szavad hatalma,
Hova mindenüvé
Vagyon bejáratja,
Ismeretlen ajtók
Nyílanak meg néki,
Hova nem is szántad,
Oda fog betérni.
Nő a jelentése,
Mint a folyam, árad,
Távol szerelmeket
Himbál, hajókáztat,
Ismeretlen partok
Intenek feléje,
Szélvészként belekap
Vitorlák vásznába
Lobogók selymébe.
Szertezúg, szétárad
Világ minden táján,
Míg te nem is sejted
Magányod szomorú,
Szép Szent-Ilonáján.
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!

Mysty  Kata

Versem útja..

.Versem kicsi zöld faággal
ölében útra kelt, nagy vágyakozással
pihenni egy kőre letérdepelt:
s nyomban el is aludt, álmodott
is talán; s közben friss dal
szárnyai érintették sután.
Hirtelen az ágacska tőle kirepült,
s mint eldobott kő zuhanva földre ült.
Most esőfelhő hátán ül rügyben fakadtan
kis virág szirmaival ölében tapadtan.
Hirtelen dal szárnyán velük ringatón ,meseszél
szórt csillogó álomport szerteszét.
Aztán a felébredő vers kereste csak kereste;
de az ágacskáját lelni sehol sem lelte.
Helyén csodák csodája virágszirom ült,
vele siklott tova az égi mezőn...
Tovább és tovább együtt a csönddel,
félelem nélküli boldog örömmel.
A zene nyitott kapuja várta,
csakis a zene várhatott rája,
ott, ahol a szó elül,valahol
az üveghegyen belül.

Darvas Ferenc : Könnyűbb álmot ígér

Igen a vers könnyűbb álmot ígér
talán egy szép gyermekkort idéz
talán szerelmes időket hoz fel
talán ünnepek hangulatára figyelsz
talán egyszerűen a vers maga kell
talán a bánatot sikerül felejtened
talán a fenséges hangzatok miatt
talán emlékek ködébe elvivő vigasz
talán gyász miatt kell maga a vers
talán s mert egy rossz napot felejtsz


Igen, a vers könnyűbb álmot ígér
mely elvisz magosba és égig elérsz
mely bút, bajt napodból kisöpör
mely lezár, befejez sok gyatra pört
mely bajban mint különös gyógyír
mely ringató és kellemes jóhír


Igen, a vers könnyűbb álmot ígér
nem számít ki gazdag, ki szegény
nem számít milyen fekhely az ágy
nem számít viskód-e vagy palotád
nem számít a szoba, milyen a hely
nem számít ki mit hord, mit visel


Igen, a vers könnyűbb álmot ígér
talán újra szép gyermekkort idéz
talán szerelmes nyarakat hoz fel
talán ünnepi hangulatra ügyelsz
talán csak pusztán a vers maga kell
talán sikerül a bánatot elejtened
talán a különös hangzások miatt
talán lelkeden béke lesz és vigasz
talán lázban segít maga a vers
talán így egy rossz napot felejtsz
álmod úgy jön el, mint szép tündér
mert a vers nyugodt álmot ígér.

 

Sándor Gyula : A vers


Tarka szóruhákban pompázó gondolat,
Mely úgy tör fel a mélyből, miként forrás fakad.
Széthinti lelkünk fájó sebeit,
Az örömkönnyek boldog cseppjeit,
S szívünk rejtett kincseivel dúsan megrakodva,
Szárnyaló sasként tör fel a magosba,
Majd egy röpke perc,-és fáradtan lehull,
Mint arcunkon a mosoly, lassan elcsitul
Olykor fagyos lehelet, dermedten csikorgó hó,
Másszor lágyan csengő, hullámzó halk muzsikaszó,
Amint féltett titkainkból egy apró darab,
Felszakadva lassan a felszín felé halad,
Hogy megfesse a világ szürkülő egét
És betöltse fénye, minden szegletét
S hol végigzúdul e szikrázó szópatak
Életre kel tőle sok hervadó gondolat
Ez hát a vers, szavak gyújtotta láng, mely sistereg
Olykor meg édes méz, mely lelkünk mélyéből pereg.

Gyurkovics Tibor : A vers

A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani.
Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny.
Minden egyes vers az élet értelméről szól, még akkor is, ha csak egy játékos húrpendülés.
Benne van a versben a költő, mint virágban az illat, tört fűben a kasza egyetlen gyomban a saját életére tört keserűség.
A versben minden megvalósul – még Isten is. A „fiat!” gesztusa van benne, a „legyen!”
Ó, ó, verset írni a legszebb, legboldogabb állapot, az ember maga is verssé válik és
elfoszlik az égbe.
A vers – ima, melyben megismerjük legrejtettebb vágyainkat, legöntudatlanabb bolondságainkat is.
A vers – levél, melynek címzettje a halhatatlan szerető.
Talán olyan a vers, mint a kesztyű, melyet lehúzunk és kifordítva látjuk: saját bőrünk az.
A vers a szeretet nyelve. Egyetlen verset sem írtam gyűlöletből vagy közönyből.
A vers – a gyermeki kegyelem. „Kegyelem, kegyelem! Ne öljetek meg!”
A vers, hogy „látva… se… lássanak”. „Színről-színre,” mégis „tükör által, homályosan.”
Mindig marad egy fátyol köztem és a lényeg között.
Ez a fátyol a vers. Mégis jobban érzékeltet, mint önmagam és jobban, mint a lényeg – ő a vers.
A vers megemel – valahová, a sebezhető végtelenbe.
A vers elejteni a vadat, a nagyvadat, az egyszarvút, hogy vére folyik, noha nincs is vére.
A vers – égi akupunktúra, mely minden ponton érint. Csak minket szúrnak és nem mi szúrunk.
A vers – szent Sebestyénnek lenni, combszúrva, mellszúrva, nyakszúrva – égi fénnyel szemünkben.
A vers – én vagyok, meg egy kicsit már nem is én. Átlényegülés, amilyen lehet Krisztussá lenni kenyérből és borból. Vagy fordítva? Testből és vérből eledellé lenni.
A vers könnyű szél simítása homlokunkon – mintha egy álombéli kéz illetné verejtékcseppjeinket.
A vers egy kézfejre támasztott, tenyérbe ejtett homlok, és oldalt nézés, mert nem bírunk szemből annyi fényt. Mégis azon tűnődünk – milyen lehet a fény?
A vers – véraláfutás a… felhőkön, és felhőjáték a… vérünkben. Vértükör, melyben tótágast állnak a fák, a Loire-menti nyárfák, a Balaton-parti fűzfák, a Tisza-menti nyírfák, miközben mi egy hajó után integetünk, amin utazunk s ami régen eltűnt a kanyarban.

 

 

Babits Mihály : Cigány a Siralomházban

Úgy született hajdan a vers az ujjaim alatt,
ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas
fényes, páncélos, ízelt bogarat.

Úgy született később az ajkamon, mint
a trombitahang, mint a trombitahang
katonák szomjas, cserepes ajkain.

De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön
mint beesett szemek gödreiben
remegve fölcsillan a könny.

Nem magamért sírok én: testvérem van millió
és a legtöbb oly szegény, oly szegény,
még álmából sem ismeri, ami jó.

Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa
és örül ha egy nagy skatulyás házban
jut neki egy városi zord kis skatulya.

És örül hogy – ha nem bírja már s minden összetört –
átléphet az udvari erkély rácsán
s magához rántja jó anyja, a föld.

Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál
mint cigány a siralomházban.
Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár!

Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó?
Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull
s nem kérdi, mire jó?

 

 

 

 

mystynekatika•  2010. december 8. 18:21

ÜZENETeim

 

 http://blog.poet.hu/mystynekatika/muzsak-es-szerelmek-_jozsef-attila

A VERS felemel.Velünk örül..Gyógyír bánatra is.
A vers által védekezni tudunk a sok szenny ellen, mely elárasztja életünket.
 Íme, egy óriási csokor, mely napról-napra hatalmasabb lesz.
 E versekben, Te idevezérelt, Eléd teszem szívem, lelkem.
Érintsen meg Téged is e sok gyönyörűség, mely a SZERETETRŐL szól
. A szeretetről, mert ez az az egyetlen erő, mely megváltoztathatja a világot.
 Élni csak szeretve, és szeretve lenni érdemes!


 Menekülnék

Menekülnék e gonosz világból ,
de nem merek, mert nem lehet.

Oly sok a gonosz, szüleménye tömérdek;
pedig életünk mocska mind, nem értem.

Menekülnék e gonosz világból,
de nem akarok , csak belehalok.

Míg fényt nem gyújtok bennetek ,
s míg el nem égetem önön"tetememet"!  

Menekülnék e gonosz világból,
de tudom; túlélése végső okom ! [/b]

[b]Amíg nem halványlik a kék fölöttünk ,
akadozva , csak lassacskán melegszünk!

Menekülnék e gonosz világból -
ha, nem szólna dal, s feladná a viadalt!
Mysty Kata

 

 


Út

Karácsony ünnepén
a szeretet lángja ég.
A láng nyelve ízzón
hófödte földre tér;

Útjából ki ne térj!
 Érintsd meg az már"elég" !
Csókod pecsétje terítse,
hó tükre fényezze...
Kezed melege élessze ..  

tüzet rakott vágyad eressze...
jégszívekbe csepegtesse...
zsaráttá dédelgesse ..
szeretet-lángba illessze !
Mysty Kata

              még

         még nem alszom el..
         még ébren álmodok..
         még indul egy gondolat..
         még temetem gondomat.
                    ****
          Maradj rohanó perc még !
          Még nem ittam ki az élet vizét.
          Maradt még bennem szomjúság?
          Nem kell  még az az áldomás.
                     ****                       
          még szeretnem kell
          még szenvedni érdemes     
          még remélni lehet
          még és még és még  
                    *******
                       
            még a Biblia nyitogat
              Jézus  Vára hívogat
             Isten hord a tenyerén
        még nevem nincs az idő kövén
                             Mysty Kata
                   
               [b]    a mondat

            alanya Te leszel ..
            állítmánya , amit teszel...
            tárgya az , amit az Úr
            asztalára helyez el ,
           s köztetek oszt majd  el!
                                 [/b]Mysty Kata
              [i] a   vers

         gondolat kompozíció
         érzelmek librettója
         a lélek kiszolgálója

         stílusjegyekkel kombinál
         rövid és hosszú léptekkel
         halad az élet- zongorán

         hangsúlyos és hangsúlytalan
         ütemek a szív dobbanásai
         írásjelek az élet- búzavetési

        versszakai az Én - templomi
        szünete a lélek lélegzetvétele
       a Mindenség gondolatjelbe tétele
   
                            Mysty Kata

 

Rosszul imádkoztam..

Rosszul imádkoztam..
Keserű poharak özönét kiittam , /nyeltem,/
szakadékok szélén élve haldokoltam
Hajnalaim , éjjeleim  bódultan hullt színfoltjain
az élő színek is fakulttá halványultak...
Rosszul imádkoztam ,''hittem hitetlenül,"
''elkárhozott érzékeim'' taroltak mesterül!
Amikor egyszer élve haldokoltam,
Isten szent lelke által  -- kezébe hajoltam!
Áramütés volt ebben újjászületésem,
Megértettem végre miért nagy a vétkem!?
Éreztem többé nem kísért az ördög,
vas akarattal talpra álltam rögtön.
Gondolattisztaság lelt bennem tanyát,
rögös úton is mezítláb megyek tovább!

     [/b]Mysty kata

 KAPOCS


Szívem szíveddel dobogja
Ő is a szeretet rabja
A fogság nem teher
Őre mind , aki Ember!
.

Te is ott vagy közöttük
Glóriában fényköröd ;
sugarát -, lendítő karod
kitárva -, lelkeddel átadod.

Lelki gyümölcs; télen érő,
zamata csak bennünk lévő,
mint a testvéri vér őssejtje
örökké való és biztos élte.
Mysty Kata

[b]Mysty Kata:
Versem útja..

Versem kicsi zöld faággal
ölében útra kelt ,nagy vágyakozással
pihenni egy kőre letérdepelt :
s nyomban el is aludt , álmodott
is talán; s közben friss dal
szárnyai érintették sután.
Hirtelen az ágacska kirepült,
s mint eldobott kő zuhanva földre ült.
Esőfelhő hátán rügyben fakadtan
kis virág szirmai ölében tapadtan.
Aztán dal szárnyán ringatón meseszél
szórt csillogó álomport szerteszét.
A felébredő vers kereste csak kereste;
de az ágacskáját lelni sehol sem lelte.
Helyén csodák csodája virágszirom ült,
vele siklott tova az égi mezőn...
Tovább és tovább együtt a csönddel,
félelem nélküli boldog örömmel.  
A zene nyitott kapuja várta,
csakis a zene várhatott rá,
ahol a szó elül,
valahol az üveghegyen belül.[/b]
Forrás:
Földvári Gergely
Egyszer Skóciában ... (rövid mese a versről, meg a dalról)

 

mystynekatika•  2010. december 7. 22:41

Keletkezőben...

 

 

 http://www.youtube.com/watch?v=qwjV7DplCDY&feature=related

2010/11/5
Párhuzam 2.

Te a boldogság vízében úszol
én meg könnyeimben keservben...
Azt hiszed tied a világ,
bennem most omlott össze momentán!
Vágyaid vezetnek ölelő karokba,
engem kétségeim vetnek habokba!
Egy ÉLő -halott fogja kezed..
beléd kapaszkodva , s te mész vele...
Odaadod legdrágább kincsedet;
életedet, hisz remélsz egy új Életet! vélt "mennyet!?" (képletet)
Kémia, biológia ez..amely vallásos
álarcban tiszteleg neked, és elvárásaid
ezzel szemben meg nincsenek!?
Tudod , hogy menekülni csak biztos úton lehet!
Ha rögös úton mégy Isten ott lesz veled!
Van -e elég kurázsid , mérd ezt föl mindjárt,
hogy egy szép lehetőség nyitja- e kapuját!
Vagy elégeted magad e földi Golgotán!?

Mysty Kata

http://www.youtube.com/watch?v=nK9JIBhCy0A

 

                 Csoda

 

          Örök nyár van  szívemben,

           lakója Te,

          itt élsz benne.

           Néma ima , ki égbe száll,

           meghallgatásra is talál!

 

            Tavaszt rügyező hajnal            

            tenyérbe rejtett mustármagot

            ágyazott be , kósza szellők

            szárította  víztócsák gödreibe  .          

 

            Vakító nyár hozott arcunkra

             rikító pírt , s karmolta körmeivel

            homlokunkba  sötét vonalát, hisz

            vakvágyányra tettük

            életünk vonatát!

 

            A nyári zápor kimosta

             sorsunk szennyesét.

            Szárító kötélen függött,

            mígnem elfújta  őszi szél.

 

            Gyümölcsillat szédítő 

            erejétől,mint köd

            oszlott szét mámorittasan,

            az alig szunnyadó szenvedés! 

                            Mysty Kata

 

      Ha..

Ha beteg benn a gyereked
anyád vagy apád beteged,
ajtaid , ablakid jól zárod,
a jeges szelet álmodban sem kívánod..

Ha ellustult a vágy benned,
az ünnepi gond sem enged,
a kandalló fényében a "lángsugarú nyár"
vagy a szívet hevítő kék madár...

Nézd a havas ágak közt kint
a gerlepár, otthona ; hólepte világ..
fészke ; a setesuta tüskés faág..
földön landoló elszállt madár.

Így szállnak el a bódító , bús gondok
fészekrakó álmait leső ölyvök.
Így érzed át jégszívek hűsét fölengedő
angyali szívek üzenetét!
Mysty Kata

 Adj időt..!

Adj időt a csendnek!
Adj időt a rendnek!
Adj magadra rendre!
Magad ne tedd tönkre!

Adj hálát jóért , rosszért!
Add kezed egy érintésért.
Másokért, ha magad adod ..
azt duplán visszakapod!

Adj ó! adj, de ne túl későn !
ha pontosan adsz , az megtérül....
Légy a postás, ki a hírt hozza,
a pap, ki érted az imát mondja.
Mysty kata

Tanár voltam

Tanár voltam egy életen át,
Táblára róttam föl a tudományt .
Vázlatok tucatja lepték el polcaim,
Dolgozatok rengetege tetőzte gondjaim.

Olyan otthonná vált nekem az iskola,
mint Isten háza ; lelkem temploma .
Égtek bennem lángok folyton égők,
Fényüket halványították bús idők.

Vén diáknak éreztem magam ,
nem téveszthetem soha utam
Gyermekszemek néztek rám kedvesen ,
Szomjukat oltottam én csöndesen...

Kedves szavak hatottak , mint gyógyszerek,
megfogantak , mint gyökeret vert gyógyfüvek.
Ringattam volna én őket ölben még szívesen,
Csak ennek útja még máig kövezetlen....

Lettem öreg tyúkanyó, ki csibéit óvja ;
a facsemetéit széltől védő gazda ,
a kártevőket irtó szorgos permetező,
akut vagy krónikus bajoknál a megmentő.

Hogy amit vetettem, le is arattam ?!
A való igazat tudjátok , - "operáltam",
A maximumot minimumra cseréltem,
Sokszor a játék mezejére léptem.

Mysty Kata

 Meddig játszol még? … Meddig játszol még? - kérdeztem újra, mert semmit sem reagált.
- Még egy kicsit - felelte száját félrehúzva kelletlenül. Nem örült, hogy megzavartam. Még néhány pillanatig néztem a hátát, aztán felállva az ágyról kimentem a konyhába. Főztem egy teát, s miközben le-fel mozgattam a filtert a sárga bögrémben, gondolkodtam. Rajtunk. Azon, hogy mit kellene tennem. Ez olyan probléma volt, melynek felvetése tudtam igencsak a méltóságomat fogja tépázni.

Már amikor visszamentem hozzá a szobába tudtam, hogy pillanatokon belül milyen megalázottnak, alárendeltnek, kicsinek fogom érezni magam. Mégis belekezdtem.
- Szeretnék beszélni veled. - kezdtem mellé állva.
- Igen? - kérdezte, de nem fordította el a fejét a monitorról. Hetek óta ment már ez így. Munkából haza, arcmellé, levegőbe adott puszi, gép ’bekapcs’, aztán találkoztunk este az ágyban.
- Idefigyelnél egy kicsit!
- Mi van? - kérdezte ingerülten, s dühösen rányomott a pause-ra.
- Szeretném megkérdezni, hogy akarsz-e még továbbra is velem lenni.
- Mi? Persze - fordult felém.
- Akkor miért nem foglalkozom velem?- borzasztó érzés volt kimondani. Szánalmasnak éreztem magam tőle.
- Foglalkozom. Miről beszélsz?... Aztán elkezdtük megbeszélni kb. mennyi időt tölt a számítógéppel és mennyit velem. És hogy mi lenne a kompromisszumos megoldás. Közben persze csak a száját húzogatta. Én pedig miközben - megpróbálva elkerülni a könyörgést -, épp azon fáradoztam, hogy valaki felhívva rá a figyelmét törődjön egy kicsit velem, érdeklődjön irántam, s próbáljon meg igazán szeretni, éreztem, hogy az önbecsülésem páros lábbal taposom a szőnyeg alá.S így volt ez mindig valahányszor nem hívott, akit szerettem, s ezért kerestem én; valahányszor eltúlzott mértékben több energiát fektettem egy kapcsolatba, mint a másik fél; valahányszor úgy éreztem, megint csupán az én erőfeszítésemnek köszönhető, hogy még együtt vagyunk.

Soha még annyiszor az életemben egyéb helyzet okán nem hagytam, hogy csorbuljon a méltóságom, mint a férfiak miatt. Soha még annyiszor nem engedtem, hogy aláássák az önbecsülésem. Mindig odadobtam az ügyért, mintegy áldozatként. Pedig túl nagy ár volt ez. Olyan, amit nem kellett volna sokszor megfizetni. Azt hiszem igazából féltem. Tartottam attól, hogy én rontom el. Hogy én leszek az, aki nem tesz meg mindent. És úgy véltem, a mindenben végső esetben benne van az is, hogy hagyom megalázó helyzetbe hozni magam. Pedig nincs. Nincsen benne. Amikor így bántottak, amikor a férfi nem nyújtott mást, csak közönyt, ez kellett volna, hogy legyen az az érték, amit még ekkor, még egy ilyen helyzetben sem hagyom, hogy elvegyenek tőlem.

Ráadásul nem értem el az egésszel semmit. Mert a férfiak minél jobban kiszagolták, hogy a kapcsolatért még a saját önbecsülésem csorbítására is hajlandó vagyok,
csak annál jobban visszaéltek a helyzettel. S ahelyett, hogy javítottam volna a dolgon, csak még inkább rosszá tettem. Hisz volt-e értelme bárkit is kérni arra, hogy foglalkozzon velem, ha neki magának erre nem volt igénye? Volt-e értelme kérni, hogy üzenjen magáról többet, ha ő magától ezt nem tette? Volt-e értelme a figyelmet, a törődést, a szeretetet kérni?

Nem erősödtem még meg igazán. Sokszor még ma is elragad a vágy. De szeretném hinni, hogy az elmúlt évek legalább egy parányi bölcsességet hoztak a lelkembe. Némileg több erőt. Valamivel tisztább látást. Mely ma már hasonló helyzetben visszatart. Mert a méltóságom, az önbecsülésem túl nagy ár. Ha valaki ezt kéri, akkor az a kapcsolat túl drága. Túl magas az ár. Nem fizetem meg. Sajnos még nem teljesen a szívemből teszem ezt. Maradt még bennem annyi ostobaság, hogy az érzelmeim sokszor még ma is inkább felvállalnák, hogy méltatlan helyzetbe kerüljek. Még nem a szívemből állok ellen, hanem inkább az eszemből. Mert tudom, nem szabad. Van bennem érték, mely megérdemli, hogy ne tegyem. Persze nem a ló másik oldalára átlendült gőgről, beképzeltségről, felsőbbrendűség- érzésről van itt szó. Hanem egy olyan tiszta értékről, melyhez mindenkinek joga van.

… Ha valaki nem tartozik hozzám, hát menjen el. S akkor majd jön olyan, aki nem akarja vásárra vinni a méltóságomat. De nem is tehetné. Mert már nem eladó.

 

Audrey Hepburnt, a színésznõt sokan úgy jellemezték, mint
egy olyan nõt, akinek erõs kisugárzása van.

Megkérdezték egyszer tõle, hogy érhet el valaki ilyen kisugárzást.

Erre azt válaszolta:

A vonzó ajkak érdekében, mondj kedves szavakat.
A kedves szemekért, keresd a jót az emberekben.
A karcsú alak érdekében, oszd meg ételed az éhezőkkel.
A szép hajért, hagyd a gyermeknek, hogy ujjaival végigsimítsa naponta legalább egyszer.
A lelki egyensúlyért sétálj azzal a tudattal, hogy soha nem vagy egyedül.
Az embereket, jobban, mint a tárgyakat, meg kell újítani, fel kell éleszteni, meg kell gyógyítani és megváltani, sohase utasíts el senkit.
Emlékezz, ha segítő kézre van szükséged, végül megtalálod a karjaidban. Ha idősebb leszel, felfedezed, hogy két kezed van, egy hogy segíts magadon, egy hogy segíts másokon.
A nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik.
A nő szépsége nem az arcápolásból ered, hanem a nő igazi szépsége a lelkéből tükröződik. Az a törődés, amit szerető szívvel ad és a szenvedély, amit mutat.
A nő szépsége csak fokozódik az idő előrehaladtával.

 Forrás Net

Tavasz nyitány  / tavaszi dal   sv./
http://hu.netlog.com/szabokato/blog/blogid=296278
[b]Mosolyogj[/b]
http://hu.netlog.com/go/explore/videos/videoid=hu-1171672
Tanárarc..tanárharc
http://hu.netlog.com/szabokato/blog/blogid=291600
József A.(történet )
http://hu.netlog.com/szabokato/blog/blogid=292247
Egy kis virág..
http://hu.netlog.com/szabokato/blog/blogid=291954