Szeretlek

mystynekatika•  2016. július 5. 22:52

Hullni készül a levél,
Elmenni kész, de elébb
leteszi a kézjegyét,
Kijelenti, - van esély...
 
Azt jelzi, hogy nem kevés...
Emléklapja lesz elég;
Nyár és nyitány; - Messze még...
Őszt idéző "Jelenés!"
 
Hervadásnak idején
átlátja a szenvedést,
Átírja és enged még...
vezekelni mindenért.

Mysty Kata : Van esély...


Szeretlek jobban a csélcsap szélnél,
Ülnék nélküled a semmi szélén!
 
Szeretlek jobban, jobban mindennél,
Inkább meghalnék, csakhogy tehetném!
 
Szeretlek én mint, reggel a Napot,
Azóta élek, azóta vagyok.
 
Szeretve téged, szeretve élek,
Életkedv éltet, öröme étkem.
 
Szerető szíved az enyém hona,
Szeretni-valóm! Én a hű szolga!
 
Jobban is, ha kell, forróbb hittel,
Figyel a szem Rád, s lüktető szív ver.



Elsimult a múlt,
Útja kifakult.
Ringsz  a vizén,
mint-hogy sírok én,
ahogy a szívhúr...
és mint emlék-szú,
mozdul, ki-kihull...
Sercenő cseppben
kristály a teste.
Hívja alagút...
pedig balgán fut..
Fénylő napsugár
a hajamra száll,
léghajó várva vár,
vissza így kiált...
Bennem él a Nyár!
Él bennem tarkán
mint öröklét
a szikla martján.


Mysty Kata
A csend a jó...
 
Bár igazán lehetnék
jó barátod, ki leckéz.
De korlátoz az Intés;
és a nemmel mindig kész.
 
Egyszerűen - csak Ember
lehessek, aki szeret,
és viszonzásra érdemes,
ha sajgó lelke tele.
 
Csalódástól nem tartok,
magamra se haragszom.
Megfelelni nem nehéz,
A csend legjobb parancsszó!


Száguldó nagy madár,
frissességed add ma át,
Szépséged tűfokán
ott a fehér fonál.
Hímezze napunkat
tenger és sasmadár.
 
Mysty Kata
A csend a jó...
 
Bár igazán lehetnék
jó barátod, ki leckéz.
De korlátoz az Intés;
és a nemmel mindig kész.
 
Egyszerűen - csak Ember
lehessek, aki szeret,
és viszonzásra érdemes,
ha sajgó lelke tele.
 
Csalódástól nem tartok,
magamra se haragszom.
Megfelelni nem nehéz,
A csend a jó parancsszó!
 
Bolond szívem,
mondd,mitől félsz,
A szenvedés,
megkísért.
A Vég talán
Haza kísér,
szép Tavaszán,
el nem ítél.
Kő szívemért,
Az életért,
Azért is vér...
bolond szívem!


Lelkedből csöppent szavak
lelkemben búkat apaszt.
Szembesít akár, egy teszt,
Kékje bemártott híd lesz!
 
Lelkedből csöppen szavad,
Ragyog, mint a Nap tava.
Melegítő s puha, mint vágy.
Kegyes vég útján - megáll!
 
Fellazítván meg-megszánt.
Hang zajból bölcsen kizár.
Tisztaság bája, - egy szál...
Véradó léte - kincs már!
 
Ízlelni való vaj, só..
Finom szövet és izzó!
Szárnyakat éget, s főleg...
Görögtűz lobban tőle!
 
 
Mysty Kata :
Lelkedből csöppen szavad

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!