Mint festmény

Jeges a jelen,

Hófödte, deres,

Szitálva hull rá

Puhítón a máz..

Vastagszik teste,

Az igazság leple.

Fázós a reggel,

Teljen az kedvvel!

Hófehér lelked

Temploma tested...

Háládat vesd el,

Tavasszal kikel.

Mysty Kata

Mint egy festmény a téli fény,

Fűz ágain jégcsap-csipkék,

Őszleveles csodás hímzés,

Ez az összkép szinte mesél..

Kata Mysty Kata

Mint festmény

Gyógyulni vágyó a szívem

Dobogja most is; hogy igen!

Szerelmed örök; -  elhittem,

Hűségem eléd is hintem.

Kövess árnyékként , - Szívem,

Ne veszítsem el a hitem!

Nem lesheted, te a másét,

Meg kell fizetni a" vámért"!

Nem szakít, kössön a féltés!

Méretessen a megértés !

Nem rabol el tér, se idő,

Lelkem a lelkeddel, mint sellő!

Szárnyakat táplál a friss vér,

S ez egy világgal is felér!

Nem múlik el az, 'mi örök,

Szeretni csupa szívöröm!

Mysty Kata: Nem múlik...