Kávészünet

mystynekatika•  2019. augusztus 12. 13:25

Feketém


Kormos éjt söpör el - feketém...
De a versem még bennem alszik, 
Kávés poharamban virradnak soraim;
Napjaimnak örök örömei,
tündöklő fáklyák e létben,
s tetszhalottak a reményben, Feltámasztó felkeltében a nap izzadja
hozza evilágra,
Így lesz a szem világa.

 
Kávészünet
 
Az életünk percről percre
Mint egy zajó folyó szelte
Türelem-csat tartja egybe,
Egy kávéval - árral szemben.
 
A pillanat dobál messze,
Bele egy kis cukrot - persze!
A fele is elég lenne!
Édes lesz e tere-fere.
 
Megállít a "fekete láz,'
Nem szaladhat, itt áll a ház!
Érted volt, van, s lesz is szüret,
Bár rövid - mint - áramszünet.
 
MystyKata

Köszönöm a kimerítő és alapos véleményeket. Köszönöm a lehetőséget, hogy néhány versemet a Parnasszusra helyeztétek.

Üdvözlettel: J. G. Zsuzsa




Kedves Kata! 

Szeretnék tájékoztatást kapni a Parnasszus szintjeiről. Nem egészen értem a versek besorolását a szintekre. 

A választ előre is köszönöm. J. G. Zsuzsa


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zsuzsa03022019. augusztus 12. 22:24

Szépek!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom