mukica blogja

Személyes
gaboragota•  2011. április 27. 19:49

Álom

Lelkem piros sugarat bont,

Tested melegéből.

Forrón ölelj éjszaka,

Merítsünk a reményből.

 

Mosolyodra mosolyt adok,

Repülünk a végtelenből,

Új utakat fedezünk fel,

Kilépünk a feledésből.

 

Eggyé varázsol minket

Tekintetünk fonódó lánca,

Mint egykori angyalokat

Az árny különleges tánca.

 

Érints meg! Csak ezt akarom!

Érints és dédelgess!

Míg a világ világ marad,

Ezer vágyból fékezhess.

 

Szeretlek, mint arany búza

A mosolygó nap sugarát,

Szeretlek és nem engedlek

Amíg tart az utazás.

 

Álom ez, vagy valóság?

Nem tudhatjuk biztosan…

Ám ha szemem kinyitom,

Megőrzöm a titkodat.