Minden ami...

Valahogy minden azt mondja engedjek

El, fel, meg, de egyik se mondja hogy ne

Igy agyam egyik fele tiltakozik

Másik meg már barátkozik

Ezzel az el**eszett gondolattal

Hogy talán valaki pont e miatt

Szenved hiányt, csak mert önző vagyok.

Te mondtad, önzőn nem lehet szeretni,

S ha majd végleg önzetlen leszek 

El foglak engedni

Úgy, hogy vissza nem jöhetsz.

Várni mindig nehéz,
Az ember még egy-két napot elnéz,
De amikor már egy hét telik el...
És még úgy is hinni és nem adni fel!