Édes gazdám

Amikor párát izzad a FöldS behúzza a szél a hó alá a tájat

Lelkem csak neked örvend úgyAhogy édes gazdájának az állat.

Nyáron innom adsz, ha szomjazom

Most puhára sült húst raksz elém

Ha bánatomban kihagy a lélegzetem

Szádból fújsz friss levegőt belém.

Megteríted ágyam s velem takarózol

Izzó hajadba bújtatod nyugodni arcom

Élő igazi nagy sóhajokat fújtatsz rám

Úgy hagysz teljesen megolvadnom.

..de meg ám..