mohamed a próféta

A Könyörületes és Irgalmas Isten – Allah – nevében

A prófétaság fogalma az iszlámban

Az összes próféta az Egy Igaz Isten imádatára hívta az embereket, valamint arra, hogy Isten útmutatásai szerint jót cselekedjenek.Az iszlám azt tanítja, hogy csak Egy Isten létezik, Akinek nincs társa, és Akinek a létezéshez senkire sincs szüksége. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy egyetlen emberi lény sem képes ezen isteni tulajdonságokban Istennel osztozni, még a próféták sem, mivel őket is Isten teremtette, és a teremtményeknek szükségük van a Teremtőjükre ahhoz, hogy létezzenek.A prófétákat – bár kivételes tulajdonságokkal megáldott emberek voltak – nem tekintjük istenségeknek, ezért nem imádkozunk hozzájuk, és semmilyen formában sem képezik imádatunk tárgyát. Ők a példaképeink, és az emberek közül őket szeretjük a legjobban, ezért minden körülmények között arra törekszünk, hogy az általuk közvetített isteni útmutatást kövessük.A próféták – a Magasságos Isten kegyelméből – mentesek voltak a vétkes cselekedetektől, és csodákat vittek véghez. Mohamed Próféta (béke legyen vele) a prófétasága előtt

Mohamed Próféta (béke legyen vele), aki Ábrahám (béke legyen vele) leszármazottja volt, időszámításunk után 570-ben született egy mekkai nemesi családban. Édesapja (Abdullah) még születése előtt meghalt, és a Próféta (béke legyen vele) hat éves korára teljesen árva lett.A Próféta (béke legyen vele) pásztorkodott, valamint nagybátyja kereskedő karavánjában is segédkezett. Már fiatalon is elutasította környezete rossz erkölcsű szokásait, és bálványimádatát. Huszonöt éves korában egy Khadidzsa bint Khuwajlid nevű negyven éves gazdag özvegyasszonynál kapott munkát, s az asszony üzleti ügyeit vezette. Khadidzsának megtetszett a Próféta (béke legyen vele) őszintesége és kiváló jelleme, és házasságot ajánlott neki, amit ő el is fogadott. A korkülönbség ellenére 25 évig boldog házasságban éltek, és hat gyermek áldásában részesültek. Mohamed Próféta (béke legyen vele) Khadídzsa halála után még többször is megnősült. Feleségei – egy kivételével – valamennyien elvált nők vagy özvegyek voltak.Mohamed Próféta (béke legyen vele) prófétasága

Mohamed Próféta (béke legyen vele) az első kinyilatkoztatást negyven éves korában kapta Gábriel angyalon keresztül. Küldetése huszonhárom évig tartott, és az egy Isten imádatáról, Isten Könyveiről, a korábbi próféták történeteiről, erkölcsi tanításokról, a halál utáni életről és a sorsról szólt. E kinyilatkoztatások összességét foglalja magába a Korán, amely arab nyelven lett kinyilatkoztatva és kétségkívül minden betűje Istentől származik. A Próféta (béke legyen vele) Istentől származó mondásait, cselekedeteit és jóváhagyásait a Próféta (béke legyen vele) kortársai megjegyezték, továbbadták, majd a Próféta (béke legyen vele) halála után a tudósok egy külön gyűjteménybe gyűjtöttek össze. Ezt a gyűjteményt prófétai tanításoknak (Szunnának) nevezzük. A Szunna részletezi és megmagyarázza a Koránban leírtakat, valamint gyakorlati útmutatásokat tartalmaz az élet minden területére. Minthogy a prófétai tanítások is Istentől származó kinyilatkoztatások, azok követése és betartása is ugyanúgy hozzá tartozik a muszlimok életéhez, mint a Koránban leírtaké.Mohamed Próféta (béke legyen vele) nem több mint Isten megbecsült szolgája és Küldötte. Vele jött Isten utolsó Üzenete, tehát ő a próféták hosszú sorában az utolsó, akit Isten az emberekhez küldött.Mohamed Próféta (béke legyen vele) öröksége

A próféták nem hagynak vagyont maguk után, hanem minden próféta öröksége a tudás és a vallás.Mohamed Próféta (béke legyen vele) öröksége egy mindent magába foglaló életmód és vallás, amely utat mutat az egész emberiség számára az evilági és túlvilági boldoguláshoz, valamint a béke megvalósításához.

A Próféta (béke legyen vele) által közvetített életmód nagy figyelmet fordít az igazságos kormányzásra, amely az Istenben való hiten, valamint az emberi méltóság elfogadásán alapul. A Próféta (béke legyen vele) egy olyan társadalmat hagyott maga után, amelyben pl. a vallási kisebbségek védelmet kaptak, és amely lehetővé tette számukra vallásuk szabad gyakorlatát. Nem csupán a vallási kisebbségek, hanem a nők, a gyermekek, az idegenek és a rabszolgák is a történelem során először nyertek jogokat és védelmet. A Próféta (béke legyen vele) tanításai szerint egy arab nem felsőbbrendű egy nem-arabbal szemben, és egy fehér ember sem a feketével szemben, mert az emberek között az a jobb, aki istenfélőbb, nemre, bőrszínre és származásra való tekintet nélkül. Az iszlám szerint tehát az emberek mind egyenlők, hiszen Isten egyenlőnek teremtette őket és Isten előtt az a legjobb közülük, aki a legistenfélőbb.

A Próféta (béke legyen vele) által közvetített életmód nem csupán az igazságos kormányzásra és az emberi jogokra terjed ki, hanem a környezet, azaz az állatok és a növények védelmére is. A Próféta (béke legyen vele) élete során minden élőlény iránt jóságos volt, és arra tanította az embereket, hogy Isten minden teremtményével tisztességesen kell bánni. Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanításaival bátorította a szabad kereskedelmet, hirdette az egészséges életmódot, és megtiltotta az uzsorakamatot, az alkohol és az egészségre káros szerek fogyasztását, a prostitúciót, a bűnözést.

A Próféta (béke legyen vele) megtiltotta az erőszak bármilyen formáját, így az otthoni erőszakot is, és tanításaival olyan, nőkkel kapcsolatos jogokat fogadtatott el, amelyek Európában csak évszázadokkal később jelentek meg. E jogok közé sorolhatjuk pl. a nők saját tulajdonhoz, a kényszerházasság visszautasításához, valamint a váláshoz való jogát.

Mindig a tanulásra buzdította a muszlimokat, ezért a tanulás elsődleges fontosságú az Iszlámban. A Próféta (béke legyen vele) legnagyobb vívmánya azonban az, hogy – Isten kegyelméből – újra meghonosította a tiszta monoteizmust, mivel tanításainak forrása, alapja és lényege az Egyetlen Igaz Istenben való hit. Ebből következik, hogy a muszlimok – közvetítők, szentek, próféták és jó emberek segítsége nélkül – csak Istentől kérnek segítséget, Hozzá fohászkodnak, és Őt imádják. Mohamed Próféta (béke legyen vele) mindezt kitartásával, és élete során tanúsított példamutatásával érte el. Noha más emberek visszaéltek volna a rájuk bízott, mindenre kiterjedő hatalmukkal, a Próféta (béke legyen vele) mégis mindig szerény és alázatos maradt. Nappalait az emberek segítésével és tanításával, éjszakáit pedig imával töltötte; mindenki számára példamutató életet élt. Mindig a vallásos mértékletességet hirdette, megtiltotta a szerzetesi életvitelt, és az erős családi kötelékek megalapozását részesítette előnyben.A prófétai küldetés után

Mohamed Próféta (béke legyen vele) küldetése sikeresen átformálta Arábia népeinek hitét, és tanításai száz éven belül sok millió ember szívét és életét érintették meg Afrikában, Ázsiában és Európában.A Próféta (béke legyen vele) megmondta, hogy minden újabb nemzedék rosszabb lesz a korábbinál, és ez látható módon beigazolódott, és a muszlimokra is igaz, hiszen ők sem mindig értik meg és becsülik meg az igazi iszlám vallás csodálatos tanításait. A hívő muszlimok számára azonban az iszlám egy, az élet minden területére kiterjedő életmódot közvetít, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy Teremtőjüket az Ő Elvárásai és Törvényei szerint imádják, és azt, hogy Isten az igaz hitük jutalmául a paradicsomi élettel jutalmazza meg őket a haláluk után.

Az iszlám öt oszlopa1. Hitvallás (saháda):
Egyedüli Isten Allah és Mohamed az õ prófétája. (Lá iláha ill Allah, Muhammad raszúl Allah.)
A monoteista hitvallás alapját jelenti, melyet a Korán így fogalmaz meg:
        " Allah -rajta kívül nincs más isten- az élõ, a magában létezõ. Nem vesz erõt rajta a szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. ... Trónusa átöleli az egeket és a földet. Megõrzésük nem görnyeszti meg õt. Õ a magasztos és a hatalmas." (2. szúra, 255)
A müezzin hívó szavára hangzik fel. 2. Imádkozás (szalát):
Istentisztelet vagy imaszertartás, mely mozdulatok és leborulások meghatározott sorából áll. Mindezt arccal a mekkai Kába felé fordulva hajtanak végre, s közben rövid Korán-idézeteket mondanak.
Naponta ötször, meghatározott idõpontban végzik, s a müezzin a minaretrõl kiabálva hívja a híveket imára. Ima elõtt megmossák a kezüket, a lábfejüket és az arcukat.
A férfiaknak ajánlatos csoportosan, nyilvánosság elõtt imádkozni, a nõk általában otthon teszik.
Péntek délben minden felnõtt férfi a mecsetbe kell, hogy menjen, ugyanis ekkor a gyülekezeti imát a prédikáció követi, néha pedig fontos bejelentések is itt és ekkor hangzanak el.
Az ima tartalmazhat egyéni kívánságokat is. 3. Böjt (szaum):
Ramadan hónapban tartják. Ekkor napkeltétõl napnyugtáig tartózkodnak az evéstõl, az ivástól, a dohányzástól és a nemi érintkezéstõl. A hitbuzgók ebben a hónapban a szokásosnál többet imádkoznak, felolvasnak a Koránból és elmélkedenek a vallási kérdéseken. A kevésbé agilisak nappal inkább alszanak, ugyanis az éjszaka a vidám, önfeledt szórakozásé.
Ha valaki a Ramadan idején beteg vagy hosszabb úton van, akkor a böjt egy részét vagy egészét elhalaszthatja alkalmasabb idõpontra. A gyermekes, várandós vagy szoptató anyák, a szolgálattevõ katonák és az idült betegek mentesülnek a böjt alól.
A böjt edzi a muszlimokat, erõsíti a vallási öntudatukat és a muszlimok közötti köteléket. 4. A szegényadó (zakát):
Az iszlám negyedik oszlopa.
Eredetileg a szûkölködõk ellátásának fedezésére, segítésére szolgált, s minden muzulmán fizette. Ezzel igyekezett Mohamed a túlságosan nagy vagyoni különbségeket némileg enyhíteni.
A muszlimok jövedelmük vagy vagyonuk egy meghatározott részét adták, s eredetileg nem is alamizsna, hanem adótípus volt, amit az umma minden felnõtt tagja fizetett, de ma már a legtöbb arab államban megszüntették. Manapság a zakattal egyenértékû jótékony adományt illik tenni. 5. Zarándoklat (háddzs):
A muzulmán év 12. hónapjában tett mekkai zarándoklat, mely még a pogány kor emlékeit, szokásait is õrzi.

• Egyes nézetek szerint Ádám fektette le a Kába alapjait, Ábrahám pedig felújította. Eredetileg a politeisztikus szertartások színhelye volt, de 632-ben Mohamed megtisztította a szentélyt a bálványoktól, s egyedül Allah tiszteletét engedélyezte.
• Mekkába, a kocka alakú Kába-kõhöz való zarándoklat
• a muzulmán év 12. hónapjában, Dzul-Hiddzsakor
• Minden olyan muzulmánnak életében legalább egyszer részt kell vennie a zarándoklaton, aki fizikailag (egészségileg) és anyagilag képes rá. (Évente több mint 2 millió hívõ zarándokol a világ minden tájáról Mekkába.)
• A zarándoklók két lepedõnyi, varratlan fehér vászonba burkolózva végzik a szertartást, ezzel fejezik ki Isten eltti egyenlõségüket. (A nõk hétköznapi ruhában, de fátyolban jelennek meg.)

 

• A zarándoklat a Mekkába érkezés elsõ napján veszi kezdetét:
• 1. Elõször hétszer körbejárják a Kábát.
  2. Hétszer oda-vissza futnak a két kis domb, az al-Szafa és az al-Marva között. (Ma sétaút köti össze a két dombot.) Annak a bibliai eseménynek az emlékét elevenítik fel, amikor Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy hagyja el feleségét, Hágárt, és kisfiúkat, Izmaelt. Hágár ekkor ugyanis kétségbeesetten szaladgált a dombon, hogy vizet találjon, és eközben rábukkant a Zemzen kútra.
  3. Ezt követõen a Minához vezetõ 5 mérföldes utat teszik meg.
  4. Ezután az Arafat síksághoz vezetõ 10 mérföldes gyalogút következik. Itt a hívek egy napot elmélkedéssel töltenek, illetve 49 kavicsot gyûjtenek.
  5. Másnap 5 mérföldet tesznek meg, így eljutnak Muzdalifába.
  6. Majd újból Minába mennek, ahol az összegyûjtött kavicsokat ahhoz a három oszlophoz dobják, melyek azt a helyet jelölik, ahol a Sátán megkísértette Izmaelt, és rá akarta venni, hogy tagadja meg atyjának az engedelmességet.
  7. Az utolsó állomás Mekka, aholaz Id al Adha ünnepségen áldozatot mutatnak be: kecskét tehenet vagy tevét áldoznak. Arra az eseményre emlékeznek, amikor Ábrahám isteni parancsra fel akarta áldozni fiát, Izsákot, de az utolsó pillanatban Isten Izsákot felcserélte egy báránnyal. (A muszlimok szerint nem Izsákot, hanem Izmaelt követelte az Úr áldozatként.)