Hangulatsorok

miriam•  2019. október 22. 21:16

Tűnődések

Emlékek vámszedői, szomorú napok
csodák maradékán tűnődve hallgatok,
rongyos álmaimon lépked most az este
nyárízű vágyaim itt hagynak legyintve
leválnak életemről, mint elsárgult levél
ágát siratva, míg röpteti a könnyű szél.

miriam•  2019. október 13. 19:28

üres

A csalódottság egyetlen
pengemozdulat
kifoszt és koldussá tesz
a pillanat
a "miért" tüzes sebe
válaszért lüktet,
lelkem ékszerdoboza üres.

miriam•  2019. október 10. 21:51

Ha mégis

sötétben őrzött
olyan mint a mag
kihajt
vagy
csírájában
elfojtod
nem akarsz
gondot
mert mi lesz
veled
ember
ha
mégis
kikel
szívedre
lombozódik
a gyűlölet


miriam•  2019. október 2. 18:16

Magány

hosszú idő óta most először bánt a magány

vigyorog s leül velem szemben, mint igazság

és a valóság csak lebeg fönt

a semmi és minden között

miriam•  2019. október 1. 20:07

Mint üres ház


hoztál és elvetted tőlem az álmot
magadnak faragtál belőle kapukat
s csendben kihordtál rajtuk mindent
mint üres ház, kifosztva állok
a szél szaldgál ajtómon ki s be

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom