Mindenemmel

kazumichan•  2018. október 5. 20:48

Jár az agyam,
Vajon hogyan mondjam el?
Hogy a szívemnek már régóta
Csak a tied kell.


De a szó nem elég,
Itt nem lesz értelem.
Ne keresd, nem találod,
Ez mind szívből, puszta érzelem.


Te vagy nekem, hidd el
A zongorán a fehér billentyű,
Legyél a vonó,
És leszek én a hegedű.


Te vagy nekem, hidd el
A sötétben a fény,
Minden éjszakában
Az utolsó remény.


Te vagy nekem, hidd el
A drogom, egy szenvedély, 
Mikor mellettem vagy, fogod a kezem,
Tudom, hogy nincs veszély.


Tudod, hogy fáj,
Tudod, hogy szörnyű vagyok,
De te velem maradsz,
És a kezemet mindig fogod.


És én tudom, hogy fáj,
Tudom, hogy szörnyű vagyok,
De kérlek, nézz rám,
A szemeddel, ami olyan szépen ragyog.


És azok a szemek,
Annyit mondtam már,
Nincs az a pénz, amiért adnám,
Nincs érte ár.


És mikor átölelsz, karjaidba zársz,
Fogd meg a buksim, simogasd.
Tudod, hogy csak a tied vagyok,
Mint anya a gyermekét, úgy ringass.


Mi jár a fejedben, mire vágysz?
Ó kérlek, mondd, és én megteszem!
Ártatlanság, tisztaság?
Ha a tied lehetek, nem kell nekem.


Hozzám érsz a hideg kezekkel,
Jaj, mi ez?!Most úgy remegek!
Pedig már annyira akarom,
Mire vársz?Csókolj meg!


És arra, amit érzek, nincsen szó,
Talán egyszer megtalálom, esetleg.
Kéred, de én nem mondom, félek,
Pedig nagyon, mindennél jobban Szeretlek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!