Migráncsok
KritikaEdeke 2021. október 13. 20:02
Második történet: Algéria
A Sivatagi Rózsa titka
(részlet a Migráncsok c. könyvől)
A panoráma busz befordult a Fazekas Péter utcába. Ő egy híres grafikus, és sportember volt, azonkívül a nők bálványa. Híres volt, még arról is, hogy zárópoén ötleteket adott olcsó Rejtőutánzatokhoz. Isi a buszon ült, és a kezében Algéria legszebb Sivatagi Rózsáját vitte, a Fazekas utca legszebb elvált asszonyának.Irénkeéknél, szinte semmi sem változott, a gyászos, kecsketoszós eset óta(műveltség) A házuk, még mindig nem volt leszínezve, és a budi is, meg a meszesgödör is a megszokott helyen állt, pedig, majd húsz év telt el azóta. Isi leszállt a buszról és odament az szerelme ajtajához, majd becsöngetett.Irénkééknél nagy volt a nyüzsgés. Az egész család Isit várta. Az apja megbánta már, hogy akkor elzavarta szegény fiút, főleg, miután tisztázódott, miért ölelgette hátulról letolt gatyában a kecskét. Tulajdonképpen a kislánya életét, meg a szocpolt köszönhette neki. Irénke, a férfit várta, ahelyett a tróger helyett aki a férje lett, akitől elvált. Fia meg apát remélt. Szóval sürögtek-forogtak, amikor csengettek. Irénke apja ment ajtót nyitni. Emlékeiben jól élt az a sovány halott sápadt, kék szemű fiatalember, akit oly régen hozott haza bemutatni a lánya. Kinyitotta az ajtót, de ott, egy napbarnított, majdnem feketére sült, kopaszra borotvált öregember állt. Nézte egy ideig, majd megszólalt:– Nincs vas!– és becsapta az ajtót