meszaroslajos60 blogja

 

 

Mint virágnak az éltető napsugár

Úgy hiányzol te mindig én nekem,

Tudom hogy ez egy soha el nem múló

Végtelenül forró nagy szerelem.

 

Felvillanyoz a forró elsöprő vágy

Amikor én lágyan hozzád érek,

Nem érdekel engem soha semmi más

Csak hogy örökké teveled éljek.

 

Örökre veled élem az életem

Nem hagylak el tégedet sohasem,

Nélküled életem nagyon mostoha

Amíg élek nem hagylak el soha.

 

Csöndes éjszakán elkerül az álom

Forró érzéssel utánad vágyom,

Susog az éjszaka, lelkem beszélget,

Halkan suttogja, imádlak téged!

 

Hajdúszovát.2011.06.04.

 

 

Íme újra eljött a hétvége,

Ilyenkor nálam fekszünk mi le.

Bemegyünk a jó meleg szobába,

Szeretkezünk az éjszakába.

 

Idillünket nem zavarja senkise,

Mi egymással eltelve fekszünk le.

Nyugodt és békés volt a mi álmunk,

Hisz mindketten egymásra találtunk.

 

Egymást átölelve lepihenünk,

Ha fölébredünk, szeretkezünk.

Nem tudunk mi eltelni egymással,

Békében élünk a világgal.

 

Reggel fényes napsütésre ébredünk,

Mohón összebújva, szeretkezünk.

A múló idővel lassan felkelünk,

Nagy egyetértésben reggelizünk.

 

Ketten főzzük az ünnepi ebédet,

Vígan éljük hétvégi esténket.

Vasárnap délután összepakolunk

A másik házhoz tova, ballagunk.

 

Hajduszovát.2010.02.12.

 

 

 

Szeretném elmondani tenéked,

Melletted újra szép az élet.

Hideg zúzmarás a látóhatár,

Melletted, szívem nyugalmat talál.

 

Felmelegít, kacér pillantásod,

Lábamról levesz sóhajtásod.

Belenézek ragyogó szemedbe,

Boldogság költözik bús szívembe.

 

Boldog vagyok, mikor mellettem vagy,

Gyorsan múlik el az egész nap.

Perceknek tűnnek, múlnak az órák,

Melletted forrók az éjszakák.

 

Olyan kellemes, meleg az ágyad,

Minden nap vágyódom utánad.

Minden áldott este véled fekszem,

Ezért oly boldog az életem.

 

Derecske.2010.12.02.

 

               

 

 

Ősz van, hullnak a fáról színes falevelek,

És én csak mindig utánad epekedek.

Lehull a fáról minden sárgult falevél,

Az én szívem hozzád mindig visszatér.

 

Zúg az őszi szél, süvít az ablakon,

Szívem vágyik hozzád őszi hajnalon.

Viharos őszi szél borzolja hajadat,

Csókkal borítom el a homlokodat.

 

Átölellek téged, csókolom a szádat,

Hozzád bújok, mert vágyódom utánad.

Imádom, ha olyan, szertelenül nevetsz,

Mikor boldog vagy és csak engem szeretsz.

 

Ilyenkor elmondom az egész világnak,

Ősz el multával is téged imádlak.

Mert a fáról lehull a sárga falevél.

De az én szerelmem soha véget nem ér!

 

Síkfőkút.2010.09.26.

 

 

Kedvesem imádok én

 Veled együtt élni,

Szeretek két szemedbe

,Mélyen belenézni.

A szerelem sugárzik

Fénylő két szemedben,

És boldogság költözik

Drága kis szívedben.

 

Szeretem ha, az arcod

 Boldogságtól ragyog,

Imádom a felhőtlen

Őszinte mosolyod.

Boldog vagyok te veled

Mert tudom, hogy szeretsz,

Őszinte vidámsággal

Az arcomba nevetsz.

 

Szeretem hallani én

Zengő kacagásod,

Eljut az én szívemig

A te pillantásod.

Mikor ajkad suttogja

Hogy nagyon szeretlek,

Tudom hogy téged én már

Soha nem feledlek.

 

Hogy is felednélek el?

Gyönyörű virágom,

Hisz te vagy minden kincsem

Ezen a világon.

Számomra te jelentesz

Minden boldogságot,

Lábaid elé raknám

Az egész világot.

 

Síkfőkút.2010.08.25.